A közútkezelő mindenkit el akar hajtani, sokszor nincs igaza – így érvényesítse a jogos kárigényét
Defekt, törött felni, futóműkár: egy kátyú vagy az úttestre került tárgy pillanatok alatt komoly számlát okozhat. A közútkezelő pedig gyakran arra hivatkozik, hogy rendszeresen ellenőrizte az utat, a veszély korábban nem volt ott, vagy azt ismeretlen harmadik személy okozta. Ezek lehetnek érvényes érvek, de önmagukban nem zárják le az ügyünket.
A közútkezelő kárbejelentés alapja a bizonyítás. Először álljunk meg biztonságosan, autópályán pedig ne menjünk vissza a forgalmi sávba fotózni. Ha megoldható, készüljön kép a sérülésről, az úthibáról vagy tárgyról, valamint a pontos helyről: kilométerszelvényről, tábláról, lehajtóról, terelésről. Kátyúnál egy mellé tett, ismert méretű tárgy a mélység és a szélesség érzékeltetésében is segíthet, de csakis akkor, ha ez veszély nélkül megoldható. Mentsük le az eredeti fedélzeti kamerafelvételt, kérjük el a tanúk elérhetőségét, és ha rendőri intézkedés történt, őrizzük meg az iratokat is.
A javítási árajánlatot, munkalapot, számlát és a vontatás költségét is tegyük el. A sérült gumit, felnit vagy más alkatrészt az ügy lezárásáig szintúgy célszerű megőriznünk. A saját autónk ilyen kárát a KGFB nem téríti meg: az a másoknak okozott károkra szolgál. Casco viszont a szerződés feltételeitől függően fedezheti a saját jármű sérülését, ezért nagyobb kárnál ezt is érdemes ellenőrizni.
Nem mindegy, kinek küldjük
A kárigényt mindig az adott útszakasz kezelőjéhez kell beadni. A Magyar Közút fő- és mellékutakat, valamint egyes gyorsforgalmi szakaszokat kezel; az autópályák és több gyorsforgalmi út koncessziós társaságokhoz tartozik. Az M1 érintett koncessziós szakaszain az MKIF az illetékes. A kezelőt ezért a pontos hely alapján kell azonosítani.
A törvény szerint a követelést a kár keletkezését követően 30 napon belül kell bejelenteni. A közútkezelő kárbejelentés elküldésével nem érdemes kivárni: egy úttesten fekvő tárgyat gyorsan eltávolíthatnak, a kamerafelvételek pedig később már nem biztos, hogy elérhetők.
A közútkezelő nem felel automatikusan mindenért
A Kkt. 35. § alapján a közútkezelő akkor köteles megtéríteni a kárt, ha azért ő is felelős, például mert nem tett meg mindent az út biztonságáért. Ez azt jelenti, hogy nem jár automatikusan kártérítés minden kátyú vagy útra került tárgy miatt. Ha például egy tárgy közvetlenül az ellenőrzés után esett az útra, és a közútkezelőnek még nem volt lehetősége tudomást szerezni róla és eltávolítani, akkor nem feltétlenül felel az okozott kárért.
Más a helyzet, ha az akadály régóta ott volt, korábban már jelezték, vagy például egy aktív építési területről származhatott. Ilyenkor nem elég annyit írni, hogy „ismeretlen tettes” helyezte oda: számíthat, mikor történt az utolsó ellenőrzés, érkezett-e korábbi bejelentés, illetve ki dolgozott a környéken.
Az országos közutaknál az OKKSZ az út kategóriájához köti az ellenőrzés gyakoriságát; az I. szolgáltatási osztályban legalább naponta kétszeri útellenőrzést ír elő. A „mi rendszeresen ellenőriztük” ezért csak akkor erős védekezés, ha ezt az adott helyre és időre vonatkozó adatok is alátámasztják ténylegesen.
További kérdésed maradt? Írj ingyenes Ügyfélszolgálatunknak, két munkanapon belül válaszolunk.
A gyorshajtás sem automatikus bukás
Ha a sofőr túl gyorsan ment, vagy a körülményekhez képest nem megfelelő sebességet választott, az csökkentheti a kártérítést. Ehhez azonban azt is vizsgálni kell, hogy a vezető magatartása ténylegesen hozzájárult-e a balesethez vagy a kár nagyságához. Egy váratlan, alig észlelhető tárgy autópályán más megítélés alá eshet, mint egy előre jelzett úthiba.
Elutasították? Attól még nincs vége
Egy elutasított közútkezelő kárbejelentés után kérjük ki, pontosan mire alapozzák a döntést. Ha ellenőrzésre hivatkoznak, lényeges lehet annak időpontja és dokumentációja. Ha az elutasítás csak általános állításokra épül, érdemes írásban vitatni, és a saját bizonyítékainkkal alátámasztani, miért tartjuk megalapozottnak az igényt. Pénzkövetelésnél hárommillió forintig fizetési meghagyásos eljárás jön szóba; ellentmondás esetén az ügy perré is alakulhat.
A lényeg: ne abból induljunk ki, hogy a közútkezelő első válasza biztosan helyes. De abból sem, hogy minden úthibáért fizetnie kéne. Aki pontosan dokumentálja a helyet, időt, sérülést és a költségeket, sokkal jobb eséllyel tudja érvényesíteni a jogos igényét.
