„Csak eladni akartam, de 180.000-et buktam” – Mindenki azt hiszi, ő nem dőlne be a régi csaló trükknek, pedig de
Mikor érdemes gyanakodni? Ha egy online eladás során a következőket tapasztalja, biztos, hogy a „vevő” rossz szándékkal közeledik.
Az online piacterek legnagyobb előnye, hogy kis energiabefektetéssel rengeteg lehetséges vásárló érhető el. Hátrányuk, hogy ezeket a felületeket nemcsak komoly vevők és becsületes eladók használják, hanem a bűnözők is, akik nem válogatnak a módszerekben. A csalók tárháza kifogyhatatlan, de a cél mindegyiknél ugyanaz: megtudni az áldozatok banki adatait, hozzáférni a számlájukhoz és megszerezni a pénzüket.
Csak egy futópadot akart eladni
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság júliusban tett közzé egy felhívást, amelyben arra kérték a vásárlókat, hogy ne csak a hagyományos piacokon, de az internetes piactereken is vigyázzanak a pénzükre. A figyelmeztetés apropója egy nemrégiben történt eset volt, amelynek során a sértettől összesen 180.000 forintot csaltak ki.
A sértett egy internetes apróhirdetési oldalon egy futópadot szeretett volna eladni. A hirdetésre egy nő jelentkezett vevőként, aki azt állította, megvenné az eszközt, de a szállítást „egy hirdetési oldalon keresztül” intézné, amihez elkérte az eladó nevét, címét, e-mail-címét. Az eladó megadta az adatait. Később a vevő arról tájékoztatta, hogy az áru vételárát kifizette a platformon, és az eladás megerősítéséhez egy e-mailben érkező linken keresztül kell továbblépni. Az eladó hamarosan kapott is egy üzenetet egy ismeretlen e-mail-címről. A levélben található hivatkozásra kattintva, a megerősítésre szolgáló felületen megadta a bankkártyaadatait, beleértve annak lejárati idejét és CVC-kódját is.
A vevő ezután közölte, hogy a hitelesítés feltétele legalább 90.000 forintos számlaegyenleg, és az ellenőrzés miatt egy push értesítés fog érkezni. Az eladó megkapta a banki üzenetet, amellyel jóváhagyta a fizetést. Nem sokkal később a vevő időtúllépésre hivatkozva a tranzakció megismétlését kérte, ám ezt a második próbálkozást a bank már elutasította.
Mivel az ismételt tranzakció meghiúsult, a vevő azt mondta, egy másik bankkártyára van szükség, mert csak így tudja az árut kifizetni. Az eladónak nem volt fizikai kártyája a számlájához, ezért létrehozott egy virtuális bankkártyát, majd ennek adatait is megosztotta a vevővel. Összesen két sikeres tranzakció valósult meg, egyenként több mint 88.000 forint értékben, ami összességében közel 180.000 forintos anyagi kárt jelentett az eladónak.
A levonások után a vevő további hibákra hivatkozott és újabb összegeket követelt. Az eladó ekkor szembesült azzal, hogy csalás áldozatává vált. Amikor a csaló hamis tranzakciókra hivatkozva bírsággal fenyegetőzött, az eladónak elege lett, és közölte, hogy feljelentést tesz a rendőrségen.
Online eladás: ha ezt kéri a „vevő”, biztos, hogy átverés
Ennél az esetnél a tettesek a jól ismert online adathalász csalások példáját mutatták be. A csalók lépésről lépésre, mindig egy kicsivel többet kérve jutottak el a pénzek leemeléséig.
Az első gyanús jel rögtön a kapcsolatfelvételkor megjelent: a „vevő” e-mail-címet és személyes adatokat kért az eladótól arra hivatkozva, hogy a szállítást és fizetést egy külső „hirdetési oldal” rendszerén keresztül intézi. Online eladásoknál ez nem jellemző: a vevő az eladónak fizet (előre utalással, utánvéttel vagy pedig személyesen) és a szállítást alapvetően az eladó intézi, mivelhogy nála van a termék. Aki „vevőként” ezt próbálja saját kézbe venni és elvárja, hogy az eladó alkalmazkodjon, az nem feltétlenül vásárolni akar.
Szintén figyelmeztető jel volt az ismeretlen címről érkező e-mail és a benne található hivatkozás, amin keresztül bankkártyaadatokat kértek be. Eladóként, amikor pénzt várunk valakitől, soha, semmilyen körülmények között nem kell megadnunk a kártyánk adatait. Pénz fogadásához csak a bankszámlaszámra van szükség, a kártyaadatok és a CVC-kód megadása csak levonásnál kell.
Ami a 90.000 forintos egyenleget illeti, a valóságban semmilyen banki vagy eladási folyamat nem írja elő, hogy mekkora összegnek kell a számlán lennie ahhoz, hogy pénzt kaphassunk. Ezzel a csalók azt mérték fel, mekkora összeget tudnak maximálisan leemelni. Ezt követte a banki push-értesítés jóváhagyása, ami szintén intő jel volt: a banki megerősítő üzenetek kivétel nélkül kimenő fizetésről szólnak, pénz beérkezéséhez ugyanis semmilyen jóváhagyó üzenetet nem kell elfogadni.
Legvégül pedig, amikor már nem teljesültek a tranzakciók, a csalók megpróbáltak nyomást gyakorolni az eladóra: jogi következményekkel és bírságokkal fenyegetőztek, ami a csalások tipikus lezáró szakasza. Egyetlen apróhirdetési oldal sem szabhat ki bírságot az eladókra, ha valamilyen szabálytalanságot tapasztalnak, azt biztosan nem így kezelik.
Ha csalás áldozata lett, késedelem nélkül értesítse számlavezető bankját, és tegyen feljelentést a rendőrségen! Kérdése van a témával kapcsolatban? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz!



