Magasabb összegű családi pótlék: hogyan lehet igényelni és kik jogosultak rá?
Ha felmerül, hogy a gyermek állapota alapján jogosult lehet a magasabb összegű családi pótlékra, érdemes minél előbb felkeresni a kezelő szakorvost. Egyedül ő tudja megállapítani, hogy teljesülnek-e a jogszabályi feltételek, az időben benyújtott kérelemmel pedig elkerülhető, hogy a család elessen a visszamenőleg már nem igényelhető támogatástól.
Ha egy gyermek tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal él, magasabb összegű családi pótlékra lehet jogosult. Ehhez szakorvosi igazolásra és kérelemre is szükség lesz. Mutatjuk, kik kérhetik, mennyi jár 2026-ban, és hogyan lehet elindítani az ügyintézést.
Kiknek jár?
A támogatást főként az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, nevelőszülő, gyám, a szülővel együtt élő házastárs, illetve más, a jogszabályban meghatározott jogosult kérheti, aki a gyermeket a saját háztartásában neveli. Bizonyos feltételek mellett nagykorú személy saját jogán is jogosult lehet, erre majd később kitérünk.
Fontos, hogy nem minden tartós betegség után jár az emelt összeg. A jogosultságot rendelet szabályozza, amely pontosan meghatározza, milyen betegségek és fogyatékosságok tartoznak ide. A teljes lista ide kattintva olvasható át. Sok esetben a diagnózis mellett az állapot súlyossága is számít, ezért erről minden esetben a kezelő szakorvos dönt.
Mennyi az összege 2026-ban?
Idén a támogatás összege tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után havi 23 300 forint, egyedülálló szülő esetén 25 900 forint, saját jogon jogosult nagykorú személynek pedig 20 300 forint. Az emelt összeg csak az érintett gyermek után jár, a testvérek után nem.
Először a szakorvosi igazolást kell beszereznünk
Az igénylés első lépése mindig a kezelő szakorvos felkeresése. Nem, itt nem lesz elegendő a háziorvos, a szakrendelés vagy szakintézmény szakorvosa kell. Ha a gyermek állapota megfelel a jogszabályi feltételeknek, kiállítják az igazolást, amelyet ma már legtöbbször elektronikusan, az EESZT-n keresztül továbbítanak.
Ilyenkor ezt külön nem kell csatolni a kérelemhez, ami jelentősen megkönnyíti az ügyintézést. Papíralapú igazolásra csak akkor van szükség, ha az elektronikus továbbítás valamilyen okból nem lehetséges.
Hogyan kell beadni az igénylést?
A nyomtatványt benyújtani nem bonyolult: online a magyarorszag.hu felületén, a CST_CSP_01 ügyben elindíthatjuk a folyamatot. Aki inkább személyesen szeretné intézni, annak pedig a kérelmet kormányablakban vagy a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal családtámogatási ügyfélszolgálatán kell leadnia, de postán is elküldhető. Ilyenkor a címzett az illetékes kormányhivatal, a postacím pedig Budapest 1919. Az élethelyzettől függően további dokumentumokat is kérhetnek, például gyámrendelő vagy más hatósági határozatot. Az orvosi igazolást csak akkor kell mellékelni, ha azt a szakorvos nem továbbította már eleve elektronikusan.
Ha a család már kap családi pótlékot, és a gyermeknél később állapítanak meg olyan betegséget vagy fogyatékosságot, amely magasabb összegre jogosít, általában nem kell új kérelmet benyújtani. Ilyenkor elegendő a változást bejelenteni a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnak.
Ne várjunk sokáig
A magasabb összegű családi pótlék legfeljebb két hónapra állapítható meg visszamenőleg. Ezért nem érdemes hónapokig várni az ügyintézéssel, mert a korábbi időszakra járó támogatás egy része elveszhet. Ha a szakorvos az igazolást csak meghatározott időre állítja ki, a felülvizsgálatot is időben el kell intézni, különben a folyósítás megszakad. A jogosultságot érintő változásokat (például a gyermek állapotának változását vagy a lakcím módosulását) 15 napon belül be kell jelenteni.
Elakadtál a folyamatban? Írj Ügyfélszolgálatunknak, kollégáink két munkanapon belül, ingyenesen válaszolnak.
Mi történik 18 éves kor után?
A támogatás nem minden esetben szűnik meg automatikusan a 18. születésnapon. Ha a fiatal továbbra is köznevelési vagy szakképző intézményben tanul, meghatározott feltételek mellett az ellátás tovább folyósítható. Nagykorúként saját jogú családi pótlék is megállapítható, ha a törvényben előírt feltételek teljesülnek. A jogosultságot ilyenkor már a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálja.
Ne feledjük, hogy más támogatások is járhatnak. Ilyen lehet például a gyermek 10 éves koráig járó GYES, a közgyógyellátás, az intézményi gyermekétkeztetés kedvezménye vagy az emelt összegű családi adókedvezmény. Érdemes ezeknek is utánanézni, mert külön igényléssel jelentős plusztámogatást jelenthetnek.
