Bosszúból nem láthatom az unokámat: tényleg eltiltható a nagyszülő a gyerektől törvényileg?
A magyar jog szerint a gyermeknek joga van ahhoz, hogy személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn a külön élő szülőjével, és bizonyos esetekben a nagyszüleivel is. A nagyszülő láthatási joga törvény adta jog, de ez nem jelenti azt, hogy nem korlátozható, ha az a gyermek fejlődését veszélyezteti. A nagyszülők kérhetik a kapcsolattartás rendezését, de annak módját és gyakoriságát mindig a gyermek érdeke alapján határozzák meg.
A kapcsolattartás nemcsak személyes találkozást jelenthet. Magában foglalhatja azt is, hogy a nagyszülő meghatározott időre magával viszi az unokáját, hosszabb időt töltenek együtt az iskolai szünetekben vagy ünnepek alatt, illetve telefonon vagy online is tarthatják a kapcsolatot.
Ha a szülők és a nagyszülők között megromlik a kapcsolat
Sokan úgy gondolják, hogy ha a szülő és a nagyszülő között megromlik a kapcsolat, akkor a nagyszülő automatikusan elveszíti a lehetőséget arra, hogy találkozzon az unokájával. Ez azonban nem így van. A szülők és a nagyszülők közötti konfliktus önmagában nem elegendő indok a kapcsolattartás megtagadására. A döntés során mindig azt vizsgálják, hogy a kapcsolattartás szolgálja-e a gyermek érdekét. Ha igen, akkor a családi nézeteltérések önmagukban nem akadályozhatják meg a találkozásokat.
Először meg kell próbálni megegyezni
A legjobb megoldás, ha a szülők és a nagyszülők közösen állapodnak meg a kapcsolattartás szabályairól. Meghatározhatják például, hogy milyen gyakran találkoznak, mennyi időt tölthet együtt a gyermek a nagyszülővel, illetve hogyan tartják a kapcsolatot a személyes találkozások között. Ha azonban nem sikerül megegyezni, hivatalos eljárásra is sor kerülhet.
Ki dönt a kapcsolattartásról?
Ha a szülők között nincs folyamatban olyan bírósági per, amely a szülői felügyeletet vagy a kapcsolattartást érinti, akkor a kapcsolattartás rendezéséről a gyermek lakóhelye szerint illetékes Gyámügyi Osztály dönt. Amennyiben viszont a kérdés már bíróság előtt van, vagy korábban a bíróság határozott róla, akkor a kapcsolattartással kapcsolatos döntéseket a bíróság hozza meg.
Mi alapján dönt a hatóság?
A döntés során mindig a gyermek érdeke az elsődleges. Ehhez figyelembe veszik többek között a gyermek életkorát, egészségi állapotát, életkörülményeit, a szülők személyes körülményeit, ha pedig a gyerek elég nagy már, akkor az ő véleményét is. Nincs olyan jogszabály, amely pontosan meghatározná, hogy a nagyszülő milyen gyakran találkozhat az unokájával. A gyakorlatban sok esetben havi egy vagy két alkalommal állapítják meg a kapcsolattartást, de ettől a konkrét ügy körülményei alapján el lehet térni.
Jogi segítségre lenne szüksége? Tegye fel kérdést Ügyfélszolgálatunknak!
Mit tehet a nagyszülő, ha nem láthatja az unokáját?
Ha a szülő minden indok nélkül akadályozza a kapcsolattartást, a nagyszülő kérheti annak hivatalos rendezését. Ebben az esetben a gyermek lakóhelye szerint illetékes járási hivatalhoz lehet fordulni, amely megvizsgálja az ügy körülményeit, és a gyermek érdekeit szem előtt tartva dönt a kapcsolattartásról. Ha vita alakul ki, a nagyszülő különféle bizonyítékokkal támaszthatja alá, hogy korábban rendszeres kapcsolatot ápolt az unokájával. Ilyenek lehetnek közös fényképek, üzenetváltások, tanúk nyilatkozatai vagy más dokumentumok. Bizonyos esetekben pszichológus szakértő bevonására is sor kerülhet, különösen akkor, ha azt kell megítélni, hogy a kapcsolattartás milyen hatással lehet a gyermek érzelmi fejlődésére.
A kérelemben érdemes feltüntetni:
- a nagyszülő és a gyermek adatait;
- a szülők adatait;
- röviden leírni, hogy miért nem valósul meg a kapcsolattartás;
- milyen kapcsolattartást kér a nagyszülő (például havi két alkalommal néhány órás személyes találkozást, ünnepi vagy szünidei kapcsolattartást);
- miért szolgálja ez a gyermek érdekét.
Hasznos lehet csatolni olyan bizonyítékokat is, amelyek igazolják a korábbi kapcsolatot, például közös fényképeket, üzenetváltásokat vagy tanúk nyilatkozatát. A hivatal a kérelem beérkezése után meghallgatja az érintetteket, és először megpróbál egyezséget létrehozni a felek között. Ha ez nem sikerül, határozatban szabályozza a kapcsolattartást.
Ha viszont a szülők között már folyamatban van bírósági per a szülői felügyeletről vagy a kapcsolattartásról, illetve a bíróság korábban már döntött ezekben a kérdésekben, akkor a kapcsolattartás rendezését vagy módosítását a bíróságtól kell kérni.
Mi történik, ha a szülő nem tartja be a döntést?
Ha a bíróság vagy a hatóság már szabályozta a kapcsolattartást, a szülő köteles azt biztosítani. Ha ennek nem tesz eleget, a nagyszülő kérheti a kapcsolattartás végrehajtását. Ilyenkor érdemes minden meghiúsult találkozást dokumentálni, mert ezek az információk fontosak lehetnek az eljárás során. A hatóság felszólíthatja a szülőt a kapcsolattartás biztosítására, és szükség esetén további jogi intézkedéseket is alkalmazhat.
Meddig tart a nagyszülői kapcsolattartási jog?
A kapcsolattartás a gyermek nagykorúságáig rendezhető hivatalosan, azonban a gyermek életkorának növekedésével egyre nagyobb jelentőséget kap a saját véleménye. Ha a nagyszülővel való kapcsolat már nem szolgálja a gyermek érdekét, vagy a nagyszülő magatartása veszélyezteti a gyermek fejlődését, a kapcsolattartás korlátozható vagy meg is szüntethető. A szülő ilyen esetben kérheti a korábban megállapított kapcsolattartás módosítását vagy megszüntetését, de ezt megfelelő indokokkal és bizonyítékokkal kell alátámasztania. A hatóság vagy a bíróság ilyenkor is kizárólag a gyermek legfőbb érdekét tartja szem előtt.
