Mire jó és mit érdemes betakarni a hőszigetelő paplannal?
Egy teljes homlokzati vagy tetőszigetelés továbbra is a legnagyobb lépés az energiahatékonyság felé, de nem mindenki engedheti meg magának. Ilyenkor jöhetnek a kisebb, célzott megoldások, például egy megfelelő helyre és megfelelő módon felrakott hőszigetelő paplan. Önmagában sajnos nem old meg semmit, de segíthet csökkenteni a felesleges hőveszteséget, javítani a komfortérzetet és mérsékelni a fűtési vagy hűtési rendszer terhelését. Főleg ott, ahol korábban gyakorlatilag semmilyen szigetelés nem volt.
A legtöbb házban nem csak az ablakokon vagy a falakon keresztül szökik a meleg. Rengeteg energia vész el olyan helyeken is, amelyekre ritkán gondolunk: a padlásfödémen, a fűtéscsöveken, a bojlernél vagy éppen a klíma csövezésénél. Ezekre a problémákra sok esetben praktikus megoldás lehet a hőszigetelő paplan.
A név valójában többféle terméket takar. Léteznek ásványgyapotból, üveggyapotból vagy kőzetgyapotból készült szigetelőpaplanok, de vannak alumíniumréteggel kombinált, úgynevezett alukasírozott változatok is. Nem mindegy, melyiket mire használják, mert egy padlásfödém szigetelésére alkalmas anyag nem feltétlenül jó klímacsőre vagy gépészeti vezetékek köré.
A padlásfödém az egyik legfontosabb pont
A meleg levegő felfelé száll, ezért a rosszul szigetelt födém az egyik legnagyobb energiaveszteségi forrás. Sok régi épületnél még mindig csak minimális vagy elöregedett szigetelés található a padláson, emiatt télen gyorsabban kihűlnek a helyiségek, nyáron pedig könnyebben felforrósodik a lakás. Nem lakott padlásoknál gyakran használnak tekercses ásványgyapot vagy kőzetgyapot paplanokat, amelyeket a födémre terítenek több rétegben. Ma már a 20–30 centiméter körüli összvastagság számít korszerűnek.
A megfelelő szellőzésre ugyanakkor figyelni kell. Ha a pára bent reked a szerkezetben, abból idővel bizony penészesedés, dohosodás vagy akár faszerkezeti károsodás lesz.
A fűtéscsövek és a bojler körül is sok hő vész el
Előfordul néhol az is, hogy teljesen szigeteletlenül futnak a melegvizes csövek a pincében, garázsban vagy tárolóhelyiségekben. Ilyenkor a rendszer folyamatosan feleslegesen fűti ezeket a tereket is. A gépészeti célra gyártott szigetelőpaplanok segíthetnek lassabban kihűlni a meleg víznek, így a kazánnak vagy bojlernek ritkábban kell újramelegítenie a rendszert. Ez különösen akkor lehet hasznos, ha hosszú csőszakaszok futnak fűtetlen helyiségekben vagy régebbi a gépészet.
A kőzetgyapot alapú változatokat sokszor azért használják ilyen környezetben, mert jól tűrik a magasabb hőmérsékletet és nem éghetők.
A klímacsövek szigetelése sem örök életű
A split klímák kültéri csövezésén lévő gyári szigetelés néhány év alatt könnyen elöregedik. Az UV-sugárzás, az eső, hőingadozások fokozatosan szétrepesztheti a burkolatot, ami páralecsapódást vagy nedvesedést okoz.Ilyenkor plusz védőrétegként vagy burkolatként is használható megfelelő típusú szigetelőanyag. Nem feltétlenül a fogyasztásban lesz azonnal látványos különbség, inkább a rendszer állapotának megóvásában és a páralecsapódás csökkentésében segít. A klíma komfortérzeténél ráadásul nemcsak maga a készülék számít, hanem az egész rendszer kialakítása és a légáramlás is.
Nem szabad mindent eszetlenül becsomagolni
A szigetelésnél sokan ott hibáznak, hogy minden felületet automatikusan letakarnának vele. Pedig bizonyos helyeken ez kifejezetten problémás lehet. Gázkészülékek szellőzőnyílásait például tilos eltakarni, és az elektromos berendezéseket sem szerencsés teljesen körbebugyolálnunk, mert túlmelegedést okozhat. Ugyanígy nem jó ötlet nedves vagy penészes falra rátenni a szigetelést, mert ezzel még fenn marad a probléma.
A párazárás kérdése szintén fontos. Egyes szigetelőpaplanok eleve párazáró alumíniumréteggel készülnek, más típusoknál külön fólia szükséges. Ha rossz oldalra kerül vagy hiányzik, a szerkezet belülről nedvesedhet.
Nyáron is sokat számíthat
A szigetelésről sokan még mindig kizárólag téli megoldásként gondolkodnak, pedig a nyári hőség ellen is fontos szerepe lehet. Tetőtérben például nemcsak az számít, mennyire tartja bent a meleget télen, hanem az is, milyen lassan engedi át a forróságot nyáron. A vastagabb ásványgyapot vagy kőzetgyapot paplanok ebből a szempontból általában hatékonyabbak, mint a nagyon vékony hőtükrös rétegek, mert nagyobb a hőtároló tömegük. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a lakás lassabban melegszik fel, még a legforróbb napokon is.
Elakadtál a folyamatban? Írj Ügyfélszolgálatunknak, kollégáink két munkanapon belül, ingyenesen válaszolnak.
Ezekre figyeljünk oda, mielőtt döntenénk
Sokan kizárólag vastagság alapján választanának, pedig legalább ennyire fontos a hővezetési tényező, tűzállóság, páratechnikai tulajdonság és az is, hogy kültéri vagy beltéri használatra készült-e az adott anyag. Padlásra, csőszigetelésre, légtechnikai vezetékekhez vagy kültéri klímacsövekhez más-más típus lehet ideális. Kültéren különösen fontos az UV-állóság, mert a napsugárzás rövid idő alatt tönkreteheti a nem megfelelő burkolatot. Régebbi házaknál pedig érdemes átnézetni a szerkezetet szakemberrel, mert egy rosszul kialakított szigetelés könnyen bent tarthatja a nedvességet, ami hosszú távon több kárt okozhat, mint amennyi energiát megspórolna.
