Nincs, aki segítsen? Így juthat ideiglenes otthonhoz és állandó ellátáshoz

Az átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények ideiglenesen biztosítanak teljes körű ellátást, gondozást azoknak, akik önmagukról betegségük, koruk vagy más ok miatt nem képesek gondoskodni. Cikkünkben bemutatjuk, kik és milyen helyzetben élhetnek a lehetőséggel, illetve milyen időszakra vehető igénybe az átmeneti ellátás.

A szociális szolgáltatások rendszerét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény foglalja keretbe. A szolgáltatások két alapvető kategóriába sorolhatók: szociális alapszolgáltatások, valamint a szakosított ellátások. Az alapszolgáltatások biztosítása önkormányzati feladat, idetartozik pl. a szociális étkeztetés, családsegítés, nappali ellátás vagy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Több olyan élethelyzet is van, amikor az alapszolgáltatás nem elegendő. Ilyenkor vehető igénybe valamilyen szakosított ellátás, amellyel pl. a rehabilitációs intézmények, lakóotthonok és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények foglalkoznak.

Milyen időszakra vehető igénybe az átmeneti ellátás?

Az 1993. évi III. törvény pontosan meghatározza, hogy meddig maradhat valaki átmeneti ellátásban. Ahogy nevében is benne van, az elhelyezés nem végleges, a törvény így fogalmaz: az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények – a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével – ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak.

Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai:

• időskorúak gondozóháza;
• fogyatékos személyek gondozóháza;
• pszichiátriai betegek átmeneti otthona;
• szenvedélybetegek átmeneti otthona;
• éjjeli menedékhely;
• hajléktalan személyek átmeneti szállása.

Mi történik, ha letelik az 1 év?

Mennyibe kerül az átmeneti ellátás?

A legfontosabb tudnivaló, hogy az ellátás nem ingyenes, rászorultsági alapon igényelhető. A térítési díjakat minden esetben a fenntartó hatátozza meg, tájékoztatást az intézményektől kaphatunk (akár telefonon, akár a weboldalukon). A szolgáltatásért személyi térítési díjat kell fizetni, amit az intézmény határoz meg napi vagy havi összegben. Azonban a törvény védi az ellátottakat: az átmeneti elhelyezésért fizetendő díj nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének (pl. nyugdíjának) 60%-át. Ha a jövedelem nem fedezi az intézményi díjat, a különbözetet a hozzátartozó is átvállalhatja. Összehasonlításképpen, egy tartós bentlakásos intézményben (pl. hagyományos idősotthonban) ez a limit 80%-ra emelkedik.

Az elhelyezést a megfelelő nyomtatvány kitöltésével, illetve az igazolások beszerzésével indíthatjuk el.

Mire lesz szükség?

• Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez – ez a nyomtatvány szükséges, innen tölthető le.
• A háziorvos vagy kórházi kezelőorvos igazolása az egészségi állapotról és a gondozási szükségletről.
• Jövedelemigazolás is kelleni fog. Megfelel a nyugdíjszelvény vagy bankszámlakivonat, ez alapján állapítják meg a térítési díjat.

Ahogy fentebb írtuk, nincs országosan egységes ár, a díjat a fenntartó (önkormányzat, egyház, civil szervezet stb.) határozza meg. A papírok kitöltése előtt mindenképpen egyeztessünk az adott intézménnyel, egyrészt a díjak miatt, másrészt ott ismerik a saját szabályaikat.

Hol kérhetünk segítséget az ügyintézéshez?

• Közvetlenül a kiválasztott intézmény (pl. gondozóház) szociális munkásától.
• A települési önkormányzat szociális irodáján.
• A helyi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaitól.
• Kórházi ápolás esetén a kórházi szociális munkástól.