Megdöbbentő, mennyien hagyták el az országot 2010 óta: ennyi magyar él külföldön
2010 óta százezrek hagyták el az országot, ráadásul épp a legaktívabb korosztályokból. Közben rekordközeli mélypontra zuhant a születésszám, a magyar gazdaság pedig egyre látványosabban külföldi munkaerőre szorul.
A 2023-as év elején már 546 ezer magyar állampolgár élt regisztráltan külföldön Európában. Ez önmagában is brutális szám. Még erősebbé teszi a képet, hogy ezek az adatok nem is fedik le a teljes világot. És ennek még koránt sincs vége, ugyanis a covid óta az Eurostat szerint 2024-re 9,3 millióra csökkent Magyarország népessége, miközben egyetlen év alatt 5 százalékkal nőtt a külföldön élő magyarok száma Európán belül.
A megélhetés, az infláció, a lakhatási válság és a munkalehetőségek nyilván fontos okok, de a kép ennél sokkal súlyosabb. A kutatások szerint legalább ennyire taszító az egészségügy és az oktatás leépülése, a felsőoktatás egyre nagyobb arányú fizetőssé válása, a nyugati egyetemek elszívó hatása, a romló munkahelyi környezet és az általános életminőség is. Egyre több magyar azért indul útnak, mert úgy érzi, az Orbán-kormány alatt egyre kilátástalanabb itthon jövőt építeni. Nem egyszerűen több pénzt akarnak keresni, hanem egy normálisabban működő országban szeretnének élni, ahol lehet előre tervezni, nem a megosztottság uralja a mindennapokat, és valódi lehetőségeik vannak.
A legaktívabb korosztályokból mentek el a legtöbben
Nem is csak az a riasztó, hogy ennyien mentek el, hanem az is, hogy kikről van szó. Hárs Ágnes tanulmánya szerint 2023-ra a 25–49 évesek körében 11,2 százalékra nőtt a külföldön élők aránya. Magyarul: a legjobb munkavállalói korban lévő magyarok közül már több mint minden tizedik külföldön van. Eközben eleve egyre csökken az újszülöttek száma is. Hárs számítása szerint a 15–64 évesek körében a kevesebb születés és a kivándorlás együtt több mint 572 ezer fős veszteséget okozott a a jelenlegi kormány alatt.
Innentől a kivándorlás már nem csupán családi dráma vagy politikai vita, hanem gazdasági probléma. Egyre kevesebb dolgozó, kevesebb adófizető, kevesebb ember marad. Nem lesz, ki eltartsa az ország rendszereit.
Ez nem csak azoknak az ügye, akik elmentek. Nem szabad legyinteni, hogy menjenek csak. A következmények az egész országot érintik, azokat is, akik itt maradnak. Ha a legaktívabb korosztály ilyen tempóban fogy, miközben az utánpótlás sehol, akkor egyre nagyobb nyomás kerül a munkaerőpiacra, közszolgáltatásokra és nyugdíjrendszerre. A munkaerőhiány Magyarországon már nem csupán átmeneti zavar.
A legnagyobb politikai ellentmondás
A kormány évek óta bevándorlásellenes politikáról beszél, közben a számok egészen mást mutatnak. Az Élő Anita által idézett adatok szerint 2023-ban már 71 ezren érkeztek Magyarországra. Vagyis nagyjából háromszor annyian, mint 2010-ben, és már csak 14 százalékuk volt magyar, a többség Ázsiából jött.
További kérdése maradt a témával kapcsolatban? Forduljon bátran Ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink két munkanapon belül és díjmentesen válaszolnak.
Miközben a magyar fiatalok jelentős része külföldön keresi a jövőjét, a magyar gazdaság egyre inkább rá van szorulva a külföldi munkaerőre. Vagyis a kormány nem állította meg sem az elvándorlást, sem a bevándorlást. Az történt, hogy az egyik folyamatot politikailag támadta, míg a másikra pedig gazdasági kényszerből rászorult. Ezért látszik ma egyre több külföldi munkás a magyar városokban is: egyszerűen nincs elegendő hazai munkaerő.
Forrás: valaszonline.hu
