Mit fedez pontosan a kötelező biztosítás? Sokan rosszul tudják, hogy mikor mit fizet

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) Magyarországon minden gépjárműre kötelező, pontosan amiatt, mert a másoknak okozott károkat fedezi, például baleset esetén. És, hogy ezen kívül a kötelező biztosítás mit fedez még? Mutatjuk tételesen.

Egy karambol során akár milliós nagyságrendű kárt is lehet tenni az autóban. Ha valaki kárt okoz a másik járművében, esetleg személyi sérülés is történik, akkor ennek költségeit nem zsebből kell kifizetni, hanem érvényes kötelező-felelősségbiztosítással a biztosító állja a költségeket. 

A kötelező biztosítás mit fedez pontosan?

Személyi sérülések esetén

Anyagi károk

Vegyük az alap esetet: ha a járművemmel balesetet okozok és van érvényes kötelező biztosításom, akkor ez kiterjed a harmadik félnek okozott anyagi károkra is. Ide tartoznak a más járművekben, épületekben vagy egyéb vagyonokban bekövetkezett károk. A biztosító a javítási költségeket, az értékcsökkenést és egyéb kapcsolódó költségeket egyaránt fedezi. 

A másik gépjárművet érintő károk, pl. karosszéria, festés vagy alkatrészek cseréjének költsége. Az ingatlant érintő károk lehetnek a kerítés, a garázs vagy a ház sérülései. Léteznek az ún. közterületi károk, ha például a baleset során kidöntünk egy oszlopot vagy táblát és sérülhetnek egyéb vagyontárgyak is, mint pl. kerékpár vagy motor.

Az ügyvédi költséget is fedezheti a biztosítás?

A kötelező-felelősségbiztosítás alapvetően nem tartalmazza az ügyvédi költséget, ha például a baleset miatt perre kerül sor. Bizonyos biztosítási csomagok azonban tartalmazhatják azokat az ügyvédi és bírósági költségeket is, amelyek a kárigények rendezésével kapcsolatban merülnek fel. De ehhez kifejezetten olyan biztosítást kell kötni.

Mit nem fedez a kötelező biztosítás?

Természeti károk

Ismeretlen károkozó

Amennyiben a kárt okozó személy vagy jármű nem azonosítható, elvileg a MABISZ kártalanítási számlája jelenthet megoldást. Fontos azonban tudni, hogy ez kizárólag súlyos személyi sérülés vagy haláleset esetén fizet. Enyhébb károkra, például kisebb anyagi sérülésekre nem nyújt fedezetet. Ráadásul a kárt legkésőbb 30 napon belül be kell jelenteni, különben a kérelmet automatikusan elutasítják.

Elhanyagolt műszaki állapot

Ha a baleset oka az autó rossz műszaki állapota, a biztosító ugyan kifizetheti a károsultat, de az összeget később visszakövetelheti az üzembentartótól.

Ittas vezetés vagy szándékos veszélyeztetés

Alkoholos befolyásoltság vagy szándékos szabályszegés esetén a biztosító először megtéríti a károsult kárát, azonban a teljes összeget később visszakéri a károkozótól. Vagyis a felelősség végül a vétkes sofőrt terheli.

A kárrendezés menete

Első lépés a kárbejelentés, amelyet a károsultnak és a károkozónak is meg kell tennie. A károsultnak erre 30 nap, a károkozónak pedig 5 nap áll rendelkezésére a baleset bekövetkezésétől számítva. A bejelentést alapvetően mindig a károkozó biztosítójánál kell megtenni, kivéve, ha a károkozó személye ismeretlen, vagy ha a balesetet okozó jármű nem rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással. Ilyenkor a Magyar Biztosítók Szövetségéhez, vagyis a MABISZ-hoz kell fordulni.

A kárbejelentéshez használható a kék-sárga baleseti bejelentő lap, amelyet két példányban kell kitölteni, hogy mindkét fél megkapja a saját példányát. De természetesen a kárbejelentés online  is történhet a biztosító saját alkalmazásán keresztül vagy az ingyenesen letölthető E-kárbejelentő mobilalkalmazással.

Ha személyi sérülés történt, vagy ha kettőnél több jármű érintett a balesetben, amennyiben külföldi rendszámú autóval történt az ütközés, illetve a felek nem értenek egyet a felelősség kérdésében, akkor rendőrt kell hívni.  Ilyenkor fontos, hogy készüljön hivatalos rendőrségi jegyzőkönyv, mivel ez később a kárrendezés alapját képezheti.

Biztosítással kapcsolatos kérdésed van? Nem tudod hogyan kezdj neki a kárbejelentésnek? Kérdezd Ügyfélszolgálatunkat!

A kárbejelentést követően kerül sor a kárszemlére. Ennek során egy kárszakértő megvizsgálja a jármű sérüléseit, és részletes jegyzőkönyvet készít róluk. A szemle célja, hogy a sérülések alapján tisztázni lehessen a baleset körülményeit és a felelősség megállapítását. A szemle helyszínét a károsult jelöli meg. Amennyiben a jármű nem közlekedésképes, a jelenlegi tartózkodási helyét kell megadni, például a lakcímet vagy az autószerviz műhelyét.

Ha a baleset során személyi sérülés is történt, különösen fontos az orvosi dokumentáció beszerzése. Az orvosi szakvéleménynek tartalmaznia kell a sérülés súlyosságát, a várható gyógyulási időt, vagy a munkaképtelenség várható idejét.

Mennyi idő múlva fizet a biztosító?

A kárrendezéshez szükséges dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, ezek hiányában legkésőbb a kárigény benyújtásától számított három hónapon belül kártérítési javaslatot kell tennie a biztosítónak, kétes esetekben ugyanezen határidőn belül reagálnia kell a kárigényben foglalt követelésekre. A kártérítést az összeg elfogadását vagy megítélését követő 15 napon belül kell kifizetni a károsult részére – írja az insura.hu.

A károsult választhat a számlás vagy megállapodásos kárrendezés között. Számla esetén a biztosító az autószerelőtől kapott számla alapján állapítja meg a kártérítési összeget. Ebből egyébként levonhat ún. avulást, illetve munkadíj különbözetet is. 

Egyezségi megállapodás esetén a biztosító saját számítása alapján határozza meg a nettó javítási költséget, amelyet kártérítésként felajánl. 

Gazdasági totálkár esetén a biztosító a kárszemlét követően automatikusan megállapít egy kártérítési összeget.