Tökéletes és könnyű mézes krémes, ami nem hiányozhat a karácsonyi asztalról!
A mézes krémes igazi karácsonyi klasszikus, amitől még hangulatosabb és szebb lesz az ünnep.
A magyar gasztronómiában különösen fontos szerepe van a süteményeknek – olyan sok van belőlük hogy nemcsak fajtát, de még kategóriát is nehéz belőlük választani, hiszen rengeteg finom aprósütemény, kevert sütemény, krémes és tora van a köztudatban.
Az ünnepi sütemény pedig egy külön kategória, ide tartoznak azok az édességek, amiket a legtöbb családban valamilyen ünnep előtt készítenek el. Ez részben hagyomány – drágább alapanyagokat kíván így ezzel mutatták, hogy különleges alkalomra készül – másrészt idő kérdése: egy kevert tészta 15 perc alatt megvan, míg ezek a sütik időigényesek. Na meg ott van a gyakorlat-faktor is: a receptek többfázisúak, így általában készítője általában otthon volt a konyhában, ismerte a sütőjét, és tudta hogy nem fog kcsapódi egy krém.
A receptet lentebb találod, görgess le! Ha kérdésed van a sütéssel kapcsolatban, ügyfélszolgálatunk ingyen és két napon belül válaszol. Írj nekünk!
A soklapos sütik kifejezetten ebbe a kategóriába tartoznak: a mézes krémes, a zserbó, a hatlapos, a marlenka vagy épp a flódni. A legtöbb családban volt egy kedvenc, és egy olyan rokon is, aki a mestere volt az adott sütinek, és szeretettel készítette kaácsonyra, húsvétra, esküvőre vagy keresztelőre.
A mézes krémes a csapat egyik legidősebb tagja – a nyikhaj zserbóhoz képest például, ami csak az ötvenes évektől lett népszerű – gyökerei a boldog békeidőkig nyúlnak vissza. A 20. század legelején Kugler szakácskönyvében már benne van a főzött vaníliakrémes, elősütött tészta lapokból összeállított sütemény.
A mézes krémes sokat változott az idők valatt, a vaníliakrémet például – nyilván gazdasági okokból – felváltotta a jóval olcsóbb grízzel sűrített tej – ma pedig már ez a verzió számít klasszikusnak.
Van, aki csak porcukrot tesz a tetejére, de a csoki a leggyakoribb, akad, aki a lekváron, más pedig a fűszerezésen variál. Egy biztos: a mézes krémes igazi karácsonyi klasszikus, amitől csak hangulatosabb lesz az ünnep.
Mézes krémes
Hozzávalók
Hozzávalók:
- 50 dkg liszt
- 5 dkg vaj
- 5 dkg kacsazsír
- 10 dkg porcukor
- 3 ek méz
- 1 db tojás
- 0,5-1 dl tej
- 1 kk szódabikarbóna
A krémhez:
- 500 ml tej
- 12 dkg porcukor
- 1 db tojássárgája
- 10 dkg búzadara
- 15 dkg vaj
- 300 g baracklekvár
A csokimázhoz:
- 100 g étcsoki
- 30 g vaj
- 3 ek porcukor
Elkészítés
- A tésztához a vajat és a zsírt összeolvasztjuk a mézzel.
- A lisztet egy tálba szitáljuk, összekeverjük a szódabikarbónával, majd hozzáadjuk az összes többi hozzávalót és tésztává gyúrjuk. Becsomagoljuk és hűtőbe tesszük 1-2 órára.
- Elővesszük, lemérjük, és négyfelé osztjuk a tésztát – fontos, hogy pontosan ugyanakkora súlya legyen mindegyik lapnak.
- Lissztezett felületetn téglalapokat nyújtunk belőlül. A 30-35 cm és 20-25 cm közötti méter az ideális, de amekkora az első lap lesz, akkorára nyújtsuk a többi hármat is, különben nagyon sok lesz a maradékunk. Ha nagyon ragadna, akkor két sütőpapír között is nyutjatjuk. Ha kész, sodrófára tekerjük, majd vajazott gáztepsi hátára tesszük.
- A lapokat180 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és 6-7 perc alatt aranybarnára sütjük. Figyeljünk, mert hamar megég!
- A krémhez a cukorból grízből és tejből krémet főzünk. Ha langyors hűt, belekeverjük a habverővel felvert vajat. Hozzáadjuk a tojássárgáját és haverővel teljesen egyneműre keverjük.
- Ha kész, az egyik lapot megkenjük a krém felével. Lefedjük a másik lappal, amit vastagon megkenünk sűrű baracklekvárral. Újabb lap következik a krém másik felével.
- A csokit gőz felett összeolvasztjuk a vajjal és a porcukorral, majd az utolsó lap tetejére kenjük. Legalább 24 órán át pihentetjük, hogy összeérjen, de minél tovább áll, annál jobban puhul és annál inkább összeérnek az ízek.
