A nyugdíjba vonulás élete egyik legfontosabb mérföldköve, és szinte mindenkit foglalkoztat a kérdés: mennyi lesz a nyugdíjam? Pontosan megmondani szinte lehetetlen, hiszen egyedi életutakról van szó. De ne aggódjon, eláruljuk, milyen képlet alapján és melyik két tényező mentén történik a nyugdíjszámítás Magyarországon.
Nyugdíjszámítás – Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét? Ez a két dolog számít igazán
A nyugdíjszámítás végeredményét valójában két fő tényező határozza meg. Ahogy az Ön életútja is egyedi, úgy a nyugdíjának összege is az.
- A szolgálati idő: Vagyis a ledolgozott, járulékfizetéssel fedezett évek száma.
- A kereset: Az az összeg, ami után életünk során nyugdíjjárulékot fizettünk.
Ebből is látszik, hogy nem elegendő pusztán a jelenlegi fizetés vagy a munkaviszony hossza. Ismernünk kell a számítás alapját.
A nyugdíjszámítás alapképlete a következő: Havi nyugdíj=Havi nettó valorizált átlagkereset×Szolgálati időöz tartozó százalékos szorzó
Az Ellátási Alap: Így válik a régi kereset „mai” pénzzé
A nyugdíj alapját adó átlagkereset kiszámítása összetett folyamat.
1. Bruttó keresetek összegzése és nettósítás
- 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig minden olyan jövedelem számít, amelyből nyugdíjjárulékot vontak.
- Ide tartozik például a gyed vagy az álláskeresési járadék is.
- A gyűjtés után a bruttó összegeket nettósítják. Ez azt jelenti, hogy kivonják belőle az adott naptári évre vonatkozó járulékokat és a személyi jövedelemadót (SZJA).
2. Valorizáció: A keresetek felértékelése
A régi jövedelmek értéke nem vethető össze a maiéval. Ezért lép életbe a valorizáció.
- A korábbi évek nettó jövedelmeit a gazdasági növekedéshez és az inflációhoz igazítják.
- Valorizációs szorzók alkalmazásával emelik fel a régebbi kereseteket a mai értékükre.
- Az 1988-tól a nyugdíjazásig valorizált béreket mind összeadják. Ez lesz az ellátási alap.
Segíthetünk valamiben? Kérdezd ingyenesen Ügyfélszolgálatunkat, kollégáink két munkanapon belül válaszolnak!
A Szolgálati Idő: Pontos napokra lebontva
A szolgálati idő nem feltétlenül azonos a teljes munkaviszonnyal. Fontos a járulékfizetés!
- Teljes nyugdíjhoz jelenleg minimum 20 év szolgálati idő szükséges.
- A szolgálati időt 1988. január 1-jétől a nyugdíjba vonulás napjáig pontosan, napi szinten kiszámítják.
- A gyes, gyed, és bizonyos munkanélküli ellátások időtartama beleszámíthat, de a fizetés nélküli szabadság – ha nem történt alatta járulékfizetés – nem.
Nyugdíjszámítás – A havi átlagkereset kiszámítása
- Összesítik a teljes életpálya során munkában töltött, járulékkal fedezett napokat (ez a teljes szolgálati idő napokban).
- Az ellátási alapot elosztják a teljes szolgálati idő napjaival. Ez az „egy napra jutó ellátási alap”.
- Ezt megszorozzák 365-tel, majd elosztják 12-vel. Az így kapott érték a nyugdíjalapot képező havi átlagkereset.
Nyugdíjszorzó: A szolgálati évek ereje
A szolgálati idő hossza határozza meg, hogy az átlagkereset hány százalékát kapja meg nyugdíjként.
| Szolgálati Év | Százalékos Szorzó |
| 20 év | 53% |
| 21 év felett | évenként +2% |
| 40 év | 80% |
| 40 év felett | évenként +2% (max. 100%) |
Exportálás Táblázatok-fájlba
Példa: 30 év szolgálati idővel a szorzó 70% (20 év = 53%, plusz 10 év x 2% = 20%. Összesen 53% + 20% = 73%. Még pontosabban: 20 év 53%, utána 21 év 55%…, 30 év 73%).
A nyugdíjszámítás során a hatóságok részletesen visszakövetik az Ön egyedi életpályáját, a kereseti adatokat pedig mai értékre felértékelik. Az így kapott átlagkereset és a szolgálati idő alapján határozzák meg a nyugdíj végleges összegét.
További tartalmakért kövess minket TikTokon és Youtube-on is.
