Mekkora pénzjutalommal jár a Kossuth-díj? Sokkal többel, mint gondolnád!

A Kossuth-díj története az 1848-as forradalom centenáriumáig, 1948. március 14-éig nyúlik vissza; ekkor vehették át első ízben az ország legkiemelkedőbb tudósai, művészei, ipari munkásai és földművesei a rangos díjat, amelynek anyagi vonzata a jelenkorig folyamatosan változott. Az elismeréseket 1990 óta minden év március 14-én adja át a köztársasági elnök az arra érdemeseknek. 1965 óta a művészet, a kultúra és a tudomány kiemelkedő képviselőinek ítélik oda.

Nézzük kik kaphatják, mekkora a teljes pénzjutalom, és meddig folyósítják.

A Kossuth-díj Magyarország egyik legmagasabb művészeti és kulturális elismerése, amely nemcsak presztízzsel, de jelentős anyagi támogatással is együtt jár. Két formája létezik, a díj és a nagydíj. A különbség köztük, hogy a díjat akár megosztva is odaítélhetik – például zenekaroknak vagy közös alkotásokért –, míg a nagydíj mindig egyéni teljesítményért adható. A nagydíjhoz tartozó jutalom összege a díj összegének kétszerese. Megosztott díj esetén a kitüntetettek személyenként a jutalom összegének felére jogosultak.

Kossuth-díj: pénzjutalom és elismerés

Fontos megjegyezni, hogy törvény együttesen rendelkezik nemcsak a Kossuth-, hanem a Széchenyi-díjról is. Érdekesség továbbá, hogy:

• A díj összege a kezdetekor mindössze 20 ezer forint volt, majd növekedett az évek során
• Jelenleg hazánkban a Kossuth-díjjal 31 millió forint jutalom jár, míg a nagydíj esetén az előbbi összege kétszerese.
• Korábban többször hektikusan változott a kitüntetéssel járó juttatás, de 2013 óta a megelőző év országos átlagkeresetének hatszorosa, amit félreértések elkerülése érdekében a legtöbbször kerekítenek, például 50 vagy 100 ezer forintra
• A pénzjutalom nem minősül nyugdíjnak, és nem jár együtt a nyugdíjba menetellel vagy nyugdíjnöveléssel.

Sokan úgy gondolják tévesen, hogy a Kossuth-díj után havi járadék is jár, de ez nem így van. Csak azok a Széchenyi-díjasok kapnak havi tudományos alkotói járadékot, akik az életkoruk szerint jogosultak rá. Érdekesség, hogy sok más egyéb díj mértékét a Kossuth-díj aktuális értékéből határozzák meg. Néhány példa a teljesség igénye nélkül:

1. Magyarország Érdemes Művésze az lehet, aki a kultúra, művészi alkotómunka (színház-, zene, tánc-, artista-, mozgókép-, képző-, fotó, iparművészet) területén huzamosabb ideig kiemelkedő művészeti értékeket hoztak létre. A pénzjutalom a Kossuth-díj aktuális összegének 50 százaléka.
2. Eggyel magasabb fokozat a Magyarország Kiváló Művésze. Ezt csakis olyan személy kaphatja, aki korábban már elnyerte az Érdemes Művész díjat, és azóta legalább öt év telt el. Alapesetben ebből a címből évente hatot osztanak ki, a mellé kapott pénzjutalom a Kossuth-díj összegének 85 százaléka.
3. A Népművészet Mestere cím esetén egyszeri juttatásként a Kossuth-díj aktuális összegének 50 százalékát kapja meg a kitüntetett.
4. A Magyarország Babérkoszorúja díjat olyan alkotók kaphatják, akik kimagasló teljesítményt nyújtottak a magyar irodalom területén. Az elismerésben évente három személy részesülhet, és a Kossuth-díj összegének 85 százaléka jár nekik pénzjutalomként.

A Kossuth-díj tehát a magyar kultúra és tudomány kiemelkedő alakjainak állami elismerése, amely nemcsak szimbolikus, hanem anyagi megbecsülést is jelent. A díj hosszú évtizedek óta a legjelentősebb kitüntetések közé tartozik a művészeti és kulturális életben. A kitüntetettek névsorát minden évben nagy figyelem kíséri, bár az elismerés jelentése és súlya ma már másként értelmeződik, mint korábban.