Mi a nyugdíjba vonulás pontos menete? Adategyeztetéstől az első ellátás utalásáig
Ügyfélszolgálatunkhoz rengeteg kérdés érkezik a nyugdíjazásról: a legtöbben arra kíváncsiak, kinek a feladata az eljárás elindítása, mikor kell egyáltalán elkezdeni és milyen lépései vannak. Ha a teljes folyamatot nézzük, a nyugdíjazásra való felkészülés nem a nyugdíjkorhatár betöltésekor, hanem évekkel azelőtt kezdődik, mégpedig az adatok egyeztetésével. Mi jön utána? Mutatjuk, mi a nyugdíjba vonulás menete pontosan.
Magyarországon a dolgozó nők a 65. életévük, tehát a nyugdíjkorhatár betöltése előtt is nyugdíjba mehetnek: erre a Nők 40 korkedvezményes nyugdíj ad lehetőséget. Rendes öregségi nyugdíjról van szó, ugyanakkor az igénylés feltételei némileg eltérnek, így a nyugdíjba vonulás menete is más. Itt és most a „sima” nyugdíjazásról lesz, a Nők 40-et külön cikkben tárgyaljuk.
Ha valaki tényleg 65 éves koráig tervez dolgozni, akkor a nyugdíjazásra való felkészülés már 62. életév betöltésénél kezdődik (általában a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 3. évben, így a pontos). Az első állomás, hogy a nyugdíjbiztosító hivatalból küld egy kimutatást az állami nyilvántartásban vezetett adatokról. Ez vagy postán érkezik, vagy elektronikusan (Ügyfélkapu+, DÁP, kinek mije van). Az adategyeztetést nemcsak hivatalból, hanem saját kérésre is lehet kezdeményezni, ha szeretnénk tudni, hogy minden adatot tartalmaz-e a nyilvántartás.
A nyugdíjba vonulás menete
Az említett dokumentum sokkal több, mint egy szimpla felsorolás. Gyakran ez az első alkalom, amikor valaki szembesül azzal, hogy pontosan mennyi szolgálati időt szerezett és milyen jövedelmek kerültek be a nyilvántartásba. Ez a kimutatás egyfajta „ébresztő”, ami arra figyelmeztet, hogy itt az idő ellenőrizni, minden rendben van-e. Ha hiányosságot találunk, akkor azt pótolni tudjuk: munkáltatótól beszerzett igazolásokkal, korábbi kereseti adatokkal vagy egyéb hivatalos dokumentumokkal.
A kimutatás tartalmazza
- a szolgálati időt,
- a jogosultsági időt,
- a korkedvezményes időszakokat,
- valamint a korábbi jövedelmeket.
Ezek az adatok lesznek a nyugdíj kiszámításának alapjai. (Ha valaki arra számít, hogy a várható nyugdíjának összeg is szerepel majd itt, az csalódni fog.) Érdemes külön odafigyelni arra is, hogy a szolgálati idő és a jogosultsági idő nem ugyanazt jelenti. A szolgálati idő minden biztosítási jogviszonyt magában foglal, a jogosultsági idő viszont szigorúbb: csak a keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel töltött éveket számítja be. Ez a különbség például a Nők 40 kedvezményes nyugdíjnál nagyon lényeges lehet.
Nyugdíjakkal kapcsolatos kérdése van? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink díjmentesen és 48 órán belül választ adnak.
Az adatok alapos átnézésén áll vagy bukik minden. Ha hibásan szerepel valami, és nem jelezzük időben, később már csak bírósági úton van lehetőség a korrekcióra, mert a nyugdíjmegállapító határozat ellen nincs egyszerű fellebbezés. Ha eltérést találunk – pl. hiányzik egy korábbi munkahely –, akkor azonnal kezdeményezni kell az adategyeztetési eljárást. Ilyenkor a hivatal által megadott határidőn belül be kell nyújtani a szükséges igazoló dokumentumokat és kitölteni az ehhez szükséges nyomtatványt (Bejelentés, nyilatkozat, hiánypótlás nyugdíjbiztosítási ügyben).
A nyugdíjba vonulás folyamata mindenki számára egyedi. Érdemes külön odafigyelni a felkészülésre: a korábbi munkáltatóktól kapott papírokat, igazolásokat, a különböző ellátások folyósítását megállapító határozatokat és egyebeket nézzük át, rendezzük el, hogy később könnyebb legyen átlátni. Így elkerülhetjük a problémákat, az idegeskedést és a kapkodást – nem jobb ezek nélkül nyugdíjba menni?
