Nem bejegyzett élettárs haszonélvezeti joga: a legfontosabb tudnivalók – A jogászt kérdeztük

Aki nem bejegyzett élettársi kapcsolatban él, annak eleve sokkal kevesebb jogot biztosítanak a törvények, mintha bejegyzett élettársi kapcsolatban élne. Magától sosem válik hivatalossá az élettársi kapcsolat, hiába az akár évtizedes együttélés vagy, ha az egyik fél évekig ápolja a másikat. Ennek következményei akkor érezhetők igazán, ha az egyik fél eltávozik. Ilyenkor merül fel rengeteg kérdés, többek között az örökléssel, özvegyi nyugdíjjal vagy az élettárs haszonélvezeti joga kapcsán. Jogászunk, Dr. Kajó Cecília ismét segít rendet vágni a jogi útvesztőkben.

Mit jelent a haszonélvezeti jog?

A haszonélvezeti jog azt jelenti, hogy valaki egy más tulajdonában álló dolgot (pl. ingatlant) használhat és szedheti annak hasznait (például lakhat benne, bérbe adhatja), anélkül, hogy a tulajdonjogot birtokolná.

Nem bejegyzett élettársnak nem jár automatikusan haszonélvezeti jog a másik fél halála esetén, szemben a házastárssal. A törvényes öröklés során a nem bejegyzett élettárs nem örököl, és haszonélvezeti jogot sem kap automatikusan, ezt az alábbiakban részletesen elmagyarázza jogászunk. A cikk végén pedig az is kiderül, hogy mit lehet tenni ilyen esetben.

Mi egyáltalán a nem bejegyzett élettársi kapcsolat? 

Az élettársi kapcsolat létrejön, ha két ember közös háztartásban és érzelmi-gazdasági közösségben él. Az együtt élő feleknek mással sem állhat fenn házassági életközössége (ettől függetlenül házas lehet), bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és rokoni kapcsolatban sem állhatnak egymással. Viszont ezzel az együttéléssel még nem jár automatikusan névváltoztatás vagy családi státuszváltozás. 

Nem bejegyzett élettárs jogai a vagyont illetően

De automatikusan nem keletkezik közös vagyon és tulajdon és az élettársak nem is lesznek egymás törvényes örökösei.
Emiatt, ha esetleg vagyonmegosztási kérdések merülnek fel vagy vitássá válik a helyzet, akkor ennek rendezéséhez bírósági eljárás szükséges.

Bejegyzett és regisztrált élettársi kapcsolat

A legfontosabb talán, hogy ne keverjük a bejegyzett meg a regisztrált élettársat, mert az egyik azonos neműek, a másik eltérő neműek között lehetséges. Ha az öröklést nézzük, a végrendelet az első, mert egyik kapcsolat sem keletkeztet automatikusan törvényes öröklési jogot semmire. Az élettárs nem olyan, mint a házastárs, emiatt történhet meg igen könnyen, hogy a haláleset másnapján az elhunyt fél gyerekei utcára teszik az élettársat, mert jogilag megtehetik – érzékelteti egy gyakori példával Dr. Kajó Cecília.

A bejegyzett élettársi kapcsolat alapján minősülhet az élettárs a Polgári Törvénykönyv alapján úgy, mintha a házastársról beszélnénk,ezért a házastársra vonatkozó öröklési szabályokat kell alkalmazni. Ez az a ceremónia, ami még nem házasság, de szintén az anyakönyvvezető előtt tehető meg, két azonos nemű személy között. 

Eltérő nemű személyek bejegyzett élettársi kapcsolatot az anyakönyvvezető előtt nem létesíthetnek. A bejegyzett élettársi kapcsolatot nem szabad összekeverni a közjegyző előtti nyilatkozattal, amit regisztrálnak az ÉNYNY-be (Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása). Ez a nyilatkozat és regisztráció az ÉNYNY-ben nem keletkeztet öröklési jogi jogcímet, más jogügyletek, szerződéses viszonyok szempontjából fontos. Például bizonyíték lehet a későbbiekben a hagyaték megtámadása során a túlélő élettársnak, amikor a vagyonszaporulatból rá eső részre pereskedik.

Nem bejegyzett élettárs haszonélvezeti joga és az öröklés

Az öröklés rendjét a Polgári Törvénykönyv vagy a végintézkedés szabja meg, amely lehet végrendelet, öröklési szerződés vagy halál esetére történő ajándékozás. Az élettárs a Ptk. szerint nem törvényes örökös, vagyis végintézkedés hiányában alapvetően semmit nem örököl. Ez persze roppant igazságtalan, mivel manapság jóval többen élnek élettársi kapcsolatban, mint házasságban, és rengeteg olyan esetről hallanak a jogászok, amikor a több éve az elhunyttal együtt élő élettárs a haláleset másnapján az utcán találta magát, mert megjelentek a felnőtt gyerekek az ország vagy éppen a világ másik tájáról sok ezer kilométerről, akik régóta nem is tartották az elhunyttal a kapcsolatot – de a Ptk. szerint törvényes örökösök és övék minden. 

Végintézkedés hiányában az élettársat nem illeti meg a haszonélvezet a közösen használt házon, és további élete teljes bizonytalanságban lesz, ez az együtt, szeretetben töltött évek alapján is igazságtalan de még igazságtalanabb akkor, ha pl. az ingatlan fenntartását közösen vállalták, felújításába-karbantartásába az élettárs is beleadott az elhunyt tulajdonosnak stb.

Az illetéktörvény alapján az élettárs öröklése nem mentes az illetékfizetés alól, mint a házastársé vagy az egyenesági rokonoké, így ingatlan öröklése esetében 9%-os, egyéb vagyonelemek esetén 18%-os öröklési illetéket kell utána fizetni.

Érthető, ha maradtak még kérdéseid, segítünk! Keresd Ügyfélszolgálatunkat és kollégáink akár két munkanapon belül válaszolnak!

A nem bejegyzett élettársnak nem is jár semmi?

Azért, mert az élettárs nem örököl törvény szerint (és végrendelet pedig nem volt) nem azt jelenti, hogy az örökösök automatikusan „kisemmizhetik”. Bár a törvények nem tekintik közös tulajdonnak az együttélés alatt közösen szerzett dolgokat, együtt végrehajtott beruházásokat stb., de lehetővé teszi, hogy a túlélő élettárs az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását követelheti a hagyatékból.

Ilyenkor a perben bizonyítania kell a túlélő élettársnak, hogy együtt élt az elhunyttal (tanúkkal, fotókkal, videókkal, ÉNYNY-be bejegyzéssel), mikortól meddig, ez az előfeltétele annak, hogy a per tovább folyjék: ha ez sikeres, utána jön az, hogy az együttélés során a túlélő házastárs milyen formában, milyen összegben, értékben járult hozzá a közös élethez és mik a követelései.

Így biztosítható a nem bejegyzett élettárs haszonélvezeti joga

A nem bejegyzett élettárs haszonélvezeti joga kizárólag abban az esetben biztosítható, ha:

• A tulajdonos szerződéssel 
• Vagy végrendeletben haszonélvezeti jogot hagy az élettársra.
  

Haszonélvezeti jog alapítása történhet szerződéssel, amely során az ingatlan tulajdonosa az élettárs javára bejegyeztetheti az ingatlan-nyilvántartásba, illetve a végrendeletbe is bele lehet írni a nem bejegyzett élettársra vonatkozó haszonélvezeti jogot a közösen lakott lakás esetében.

Amennyiben nincs ilyen szerződés vagy végrendelet, és az élettárs nem tulajdonos, akkor a haláleset után el kell hagynia az ingatlant, ha az örökösök így döntenek.