A nem bejegyzett élettárs jogai: hoppon maradhatsz, hiába az évtizedes együttélés
A nem bejegyzett élettársi kapcsolat sokkal kevesebb jogot biztosít, mint a házasság vagy akár a bejegyzett élettársi kapcsolat. Hivatalossá sosem válik, akármeddig tart is – ehhez közjegyző előtti nyilatkozattétel szükséges. De mégis vannak valamilyen jogok, amelyek a nem bejegyzett élettársakat megilletik? Évekig tartó együttélés, közösen szerzett vagyon és közös gyerekek után kevéssé hihető, hogy nem jár semmi és csak ennyit érnek a nem bejegyzett élettárs jogai. Elmondjuk mit lehet tenni és, hogy mit mond a törvény az élettárs után járó nyugdíjról.
Hogyan jön létre a nem bejegyzett élettársi kapcsolat?
Az élettársi kapcsolat létrejön, ha két ember közös háztartásban és érzelmi-gazdasági közösségben él. Az együtt élő feleknek mással sem állhat fenn házassági életközössége (ettől függetlenül házas lehet), bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és rokoni kapcsolatban sem állhatnak egymással. Viszont ezzel az együttéléssel még nem jár automatikusan névváltoztatás vagy családi státuszváltozás.
Nem bejegyzett élettárs jogai a vagyont illetően
Az élettársaknak nincs automatikusan közös vagyona, mindkét fél az ő nevére vásárolt vagyontárgyak tulajdonosa.
Ha együtt vásárolnak egy ingatlant vagy más vagyontárgyat, akkor csak az a fél tulajdonosa, akinek a nevére került, kivéve, ha bizonyítani tudják, hogy közösen finanszírozták. De automatikusan nem keletkezik közös vagyon és tulajdon és az élettársak nem is lesznek egymás törvényes örökösei.
Emiatt, ha esetleg vagyonmegosztási kérdések merülnek fel vagy vitássá válik a helyzet, akkor ennek rendezéséhez bírósági eljárás szükséges.
Mi történik az egyik fél halála esetén?
A leggyakoribb kérdés az egyik fél halála esetén az öröklés mellett a közös használatú lakás további sorsa. Benne maradhat az özvegyen maradt fél a lakásban és használhatja-e? Azt kell tudni, hogy nincs automatikus haszonélvezeti jog, hacsak nem került külön bejegyzésre valamelyik vagy mindkét fél nevére. Amennyiben a tulajdonos élettárs meghal, a másik fél csak akkor maradhat a lakásban, ha van külön végrendelet.
Ami az öröklést illeti, az élettárs nem törvényes örökös, tehát nem örököl automatikusan. nem örököl. A túlélő élettárs csak végintézkedés alapján örökölhet az elhunyt élettársa után.
Ha közös gyermek születik
Közös gyermek születése esetén nem kerül automatikusan az apa nevére a gyerek, hanem a lakóhely szerint illetékes Gyámügyi Osztályon apai elismerő nyilatkozatot kell tenni.
Az igényelhető támogatások esetében azonban a legtöbb esetben nem számít, hogy “nem hivatalos” az együttélés. A gyermek születését követően igényelhető támogatások, azaz a CSED, GYED és GYES esetében az a lényeg, hogy a gyermeket saját háztartásában nevelő szülő lehet jogosult ezekre a támogatásokra, amennyiben az egyéb feltételeknek is megfelel. Itt az a fontos, hogyha nem közös gyerekről van szó, akkor a szülővel együtt élő élettárs nem jogosult a támogatásokra.
“A családi pótlékra a szülővel együtt élő élettárs is jogosult lehet, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.”- írja a csalad.hu.
Ami a gyermekvállalással kapcsolatban még fontos lehet, hogy nem bejegyzett élettársak nem fogadhatnak örökbe közösen gyermeket – csak az egyik fél, egyedülállóként. Közös gyerek esetén viszont mindketten viselik a jogokat és kötelezettségeket, mint pl. gyermektartás, felügyeleti jog, kapcsolattartás.
Jár-e özvegyi nyugdíj a nem bejegyzett élettársnak?
Az élettárs abban az esetben jogosult özvegyi nyugdíjra, amennyiben az élettárssal:
- megszakítás nélkül legalább tíz évig bizonyított módon együtt élt, vagy
- legalább egy évig megszakítás nélkül együtt élt, ha van közös gyermekük.
Élettársak esetében is az az érvényes szabály, hogy az jogosult özvegyi nyugdíjra (a fentieken kívül), aki a jogszerző halálakor már betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, vagy megváltozott munkaképességű, vagy házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve esetleg tartósan beteg.
Ezen kívül azt kell nézni, hogy:
- milyen nyugdíjkorhatár vonatkozik az élettársra az elhunyt társ halálának időpontjában- ez az özvegyi nyugdíj feléledéséhez kell
- és, hogy mi az élettársra aktuálisan vonatkozó nyugdíj korhatár
Kérdése van az özvegyi nyugdíjjal vagy a nem bejegyzett élettársak jogaival kapcsolatban? Keresse ügyfélszolgálatunkat, kollégáink díjmentesen válaszolnak!
Így biztosíthatók mégis a nem bejegyzett élettárs jogai
Ha mégis biztosra szeretnénk menni, akkor az alábbi jogi eszközöket lehet igénybe venni a vagyonmegosztáshoz vagy az öröklés biztosításához.
- Élettársi vagyonjogi szerződés. Közösen szerzett vagyon esetén érdemes rögzíteni, hogy ki mit birtokol.
- Végrendelet. Ha szeretnénk, hogy az élettárs örököljön, annak legbiztosabb módja, ha időben történik végrendelkezés.
A végrendeletet és az élettársi vagyonjogi szerződést is közjegyző vagy ügyvéd által ellenjegyzett okirat formájában ajánlott megírni, hogy jogilag érvényes és kikényszeríthető legyen. Az élettársi vagyonjogi szerződés bejegyeztethető az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába.
