Mit jelent a védett kor? Nem mondhatnak csak úgy fel nyugdíj előtt
Sokszor kegyetlennek tűnhet a magyar munkajog, de szerencsére a munka törvénykönyvében megmaradtak még szociális megfontolásokat is figyelembe vevő részek. Például az is, amely védi az idősödő munkavállalókat. Mikortól számít valaki védettnek? És mit jelent a védett kor?
A nyugdíjkorhatárhoz közeledve sok munkavállalót elfog az aggodalom, hogy mi lesz, ha esetleg elbocsátják. Ennyi idősen még nehezebb új állást találni, mint fiatalon vagy középkorúan, hiszen a munkáltató nem tud annyi időre tervezni az alkalmazottal, illetve attól tarthat, hogy az alkalmazottja egészségügyi okokból többet fog távol maradni az átlagosnál. Éppen ezért törvény védi a 60-65 évesek munkaviszonyát. Ezt nevezzük védett kornak.
Mi a védett kor pontosan?
A védett kor fogalma a munka törvénykönyvében van rögzítve, és a nyugdíjkorhatár eléréséhez közeli időszakot jelöli. Magyarországon az általános öregségi nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év, így a védett kor minden olyan munkavállalóra vonatkozik, aki 60 éves vagy annál idősebb, és aki még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt. Ezen az időszak alatt a munkavállalók fokozott védelmet élveznek.
Ez esetben nem számít a nők 40 korkedvezményes nyugdíj, hölgyek esetében is a 65 éves nyugdíjkorhatárt kell figyelembe venni.
Milyen jogok illetik meg védett korban a munkavállalót?
Jogilag mi is a védett kor intézménye? A 2012 óta hatályos Mt. 66. §-a ezt mondja ki:
„(4) A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.”
És mit jelent ez magyarul?
A védett korba eső munkavállalónak munkaviszonyát nem lehet felmondani, csak néhány speciális esetben, és többnyire akkor is csak méltányosan. A munkavállaló befolyásán kívül eső okoknál pedig a munkáltató komoly végkielégítést kell, hogy fizessen.
Mikor szüntethető meg mégis a munkaviszony a védett korban?
Az egyetlen a munkavállalótól teljesen független ok az lehet, ha a munkáltató működésében bekövetkező változások, például gazdasági okok, szervezeti átalakítás miatt nincs lehetőség a munkavállaló további alkalmazására. Tehát például abban az esetben mondhatnak fel neki, ha megszűnik az adott munkakör vagy a telephely.
Azonban a munkáltató ebben az esetben is köteles utánajárni, hogy más munkakörben vagy a változás által nem érintett területet tovább tudja-e foglalkoztatni a védett korú munkavállalót. Amennyiben ilyet talál, akkor fel kell ajánlania az adott pozíciót a munkavállalónak.
A védett korú munkavállaló csak akkor eshet leépítés áldozatává, ha nem találnak a képességeivel vagy a végzettségével összhangban lévő pozíciót. Vagy ha felkínált pozíciót nem fogadja el.
A másik eset akkor következik be, ha a munkavállaló képességei vagy tapasztalatai már nem elegendőek a munkakör feltételeinek teljesítéséhez. Ez jellemzően akkor következik be, ha valamilyen fejlesztés következtében valakinek elavul a tudása, vagy ha egészségügyi, fizikai okokból nem tud már úgy dolgozni, mint korábban. A munkáltatónak azonban ilyenkor is meg kell vizsgálnia, hogy tud-e másik pozíciót ajánlani a védett korú alkalmazottja részére.
A legutolsó eset az, ha az alkalmazott magatartása összeegyeztethetetlenné válik az általa vállalt feladatok elvégzésével, vagy máshogyan szegi meg a munkáltatóval kötött megállapodást. Például nem jelenik meg dolgozni, sokat késik, munkára alkalmatlan állapotban jelenik meg, magatartása elfogadhatatlan, vagy felelőtlen viselkedésével komolyabb kárt okoz. Ez egy az egyben megegyezik az azonnali hatályú felmondás okaival.
Mit tehet, akit védett korban bocsátottak el?
A munkavállalónak 30 napja van, hogy a bírósághoz forduljon, amennyiben nem ért egyet a felmondás okaival. Ha ez megtörtént, akkor a munkáltatónak kell bebizonyítania, hogy a felmondás indokolt és megalapozott volt. Amennyiben ezt nem tudja megtenni, akkor kártérítést kell fizetnie a munkavállalónak.
A védett korú, jogosan elbocsátott munkavállaló magasabb végkielégítést kap
Amennyiben a védett korú személyt mégis elbocsátják, és elfogadja ezt a döntést, akkor a szokásos végkielégítésen túl magasabb végkielégítésre jogosult. Összesen az alábbi mértékben:
- 3-5 év munkaviszony esetén 2 havi,
- 5-10 év munkaviszony esetén 3 havi,
- 10-15 év munkaviszony esetén 5 havi,
- 15-20 év munkaviszony esetén 6 havi,
- 20-25 év munkaviszony esetén 8 havi,
- 25 évnél hosszabb munkaviszony esetén 9 havi bér jár neki.
