Az öröklés szabályai: sokan rosszul tudják ezt a 4 fontos kérdést

Szeretteink elvesztése óriási fájdalom, senkinek sem hiányzik ilyenkor a sokszor hosszadalmas örökösödési procedúra. Előre pedig még inkább nem szeretne senki az örökléssel foglalkozni, a sokszor tévhiteken alapuló információk birtokában azonban még elveszettebbé válik az örökös, ha az öröklés szabályai kiderülnek a hagyatéki tárgyaláson. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb örökléssel kapcsolatos szabályokat, amelyeket a legtöbben rosszul tudnak.

A törvényes öröklés szabályai

Egyáltalán mi számít törvényes öröklésnek? Törvényes öröklésről akkor beszélünk, ha az elhunytnak nem volt érvényes végintézkedése. Hiszen ilyenkor nem a végrendelet lesz az irányadó, hanem a törvény szerint meghatározott öröklési rend. Amely szerint a törvényben meghatározott személyek a meghatározott módon örökölnek.

Ha pedig van végintézkedés, akkor az örökhagyó dönti el előre, hogy a halála után mi történjen a vagyonával. A végrendeletben foglaltak szerint történik az öröklés. Amennyiben az örökhagyó nem rendelkezett vagy nem szabályosan rendelkezett, akkor a törvényi szabályok határozzák meg az öröklést.

Az özvegy és a gyerekek fele-fele arányban örökölnek

Sokan úgy tudják, hogy halál esetén az özvegy és a gyerekek fele-fele arányban osztoznak a vagyonon, de ez így nem igaz.

A leszármazók és a házastárs úgy részesülnek a vagyonból, hogy a házastársat megilleti a közösen lakott lakás és a benne lévő használati és berendezési tárgyakra vonatkozó haszonélvezeti jog. Emellett egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

Ha nincs gyermek, akkor minden vagyon az özvegyre száll

Sokan úgy tudják, hogyha az elhunytnak nincsenek gyermekei, akkor minden vagyon az özvegyre száll. Csakhogy az öröklés szabályai kimondják, hogy amennyiben a szülők még élnek, akkor nem az özvegy lesz az egyetlen örökös. 

A szabály ilyenkor az, hogy az özvegy örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást, illetve annak berendezési tárgyait és felszereléseit. A többi hagyatéki vagyon pedig az özvegy és az elhunyt szülei között kerül elosztásra.

Ha nincs se gyermek, se felmenő, akkor válik egyedüli törvényes örökössé a házastárs.

Nem szükséges összeházasodni, az élettárs is automatikusan örököl

Az öröklés szabályai alapján az élettárs nem lesz automatikusan örökös a társa halála esetén. Még a közösen lakott lakásra sem illeti meg haszonélvezeti jog. Élettársi kapcsolat esetén sokat számít, ha van érvényes végrendelet, mert az nagyban megkönnyíti a vagyonmegosztást az élettárs a törvényes örökösök között.

Tartozások öröklése: mindent vagy semmit

Az elhunyt családtag után nemcsak vagyont, hanem tartozást is lehet örökölni. Sokan nem tudják, hogy ilyen helyzetben mit lehet tenni, a tartozásból egyáltalán mekkora részt örökölnek és hogyan lehet ezt visszautasítani.

Azt tudni kell, hogy bármilyen tartozás örökölhető, legyen az lakáshitel vagy személyi kölcsön. A tartozás öröklése esetén örökölni csak úgy lehet, hogy mindent örököl az érintett, a vagyont és a tartozást is. A hagyaték egészét örökli valaki, tehát az nem járható út, hogy az adósság visszautasításra kerül és csak a vagyont fogadja el az örökös. Vagy lemond az egészről, mert mondjuk több a tartozás, mint a vagyon vagy pedig elfogadja az örökséget és a tartozás mértékétől függően abból törleszti a tartozást.

Ezt mondják a törvényes öröklés szabályai a házastársi örökléssel kapcsolatban

Sokakat érdekel és sok tévhit is övezi a házastársi öröklés szabályait. Nem véletlen, a téma rendkívül szerteágazó, de jó, ha tisztában vagyunk az alábbi szabályokkal. A törvényes öröklés rendje három lehetőséget különböztet meg az örökléssel kapcsolatban.

Ha nincs másik leszármazó vagy szülő (felmenő), aki örökös lehet, akkor az özvegy örököl egyedül. Ebben az esetben az egész hagyaték a túlélő házastársat illeti meg. 

Ha vannak leszármazók, akkor az örökhagyó házastársát holtig tartó haszonélvezet illeti meg arra a lakásra, ahol közösen éltek és ez érvényes a berendezési tárgyakra is. Illetve megilleti még egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. 

Ha nincs leszármazó vagy nem örökölhet, – viszont van felmenő – akkor az özvegy örökli a közös lakást és a hozzá tartozó berendezési tárgyakat és az ezen kívül eső hagyaték felét. A lakáson kívül eső hagyaték másik felét az elhunyt szülője/szülei öröklik.

Valami nem világos? Maradt még kérdésed? Fordulj a Hóvége Ügyfélszolgálathoz, és 48 órán belül segítünk.