Segítség

A Gondosóra segítségével egy gombnyomással bármikor segítséget tudsz hívni otthonodba.

A Gondosóra program egy teljesen ingyenes, 65 év felettieknek járó szolgáltatás, amelynek célja, hogy az idősek egyetlen gombnyomással segítséget tudjanak kérni, ha szükséges. Ingyenesen működő 0–24 órás diszpécserszolgálat, amely Magyarország minden településén hozzáférhető a hét minden napján és órájában. Célja, hogy probléma esetén azonnal kapcsolatba tudjanak lépni/segítséget tudjanak hívni az idősek.

Az alábbi elérhetőségek valamelyikén kell elindítani a regisztrációt, majd a gondosórát 3 hónapon belül kézbesítik futárszolgálattal; a pontos időpontról értesíteni fogják a címzettet.

• A www.gondosora.hu-n kell regisztrálni ezen az űrlapon keresztül. Ezután egy ügyintéző felveszi a kapcsolatot az igénylővel.
• Amennyiben valaki más számára szeretnénk a regisztrációt elindítani, azt ezen a nyomtatványon keresztül tehetjük meg.
• E-mail cím: info@gondosora.hu
• Levelezési cím: 1138 Budapest, Esztergomi út 31-39. VII. em.
• Telefonszám: +361 445 0080 Hétfő-Péntek: 9:00-16:00 óra

Az eltartási szerződés szabályos módja annak, hogy egy egyedül élő idős ember ellenérték fejében élete végéig megfelelő gondozást és ellátást kapjon és ne kelljen elhagynia az otthonát. Rengeteg tévhitet ismerünk ezzel kapcsolatban, így tudás tárunkban tisztázzuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket: mit takar pontosan az eltartási szerződés, ki köthet kivel, milyen kötelezettségekkel jár és mik a buktatói?

Kötelezett bármilyen természetes személy lehet, aki vállalja az ezzel járó felelősséget. Akár olyan közeli hozzátartozó is, akinek a törvény alapján eleve fennáll a tartási kötelezettsége (pl. az illető gyermeke), ekkor viszont a tartásnak az átlagosnál több mindenre kell kiterjednie.

És kivel nem lehet szerződést kötni?

Nincs rá szabály, azonban vannak bizonyos kizáró tényezők. Pl. ha a tartásra kötelezettnek tudomása van az eltartott rossz egészségügyi állapotáról, gyógyíthatatlan betegségéről, ami rövid úton az eltartott halálához vezet. Orvos vagy ápoló nem köthet szerződést a betegével.

A tartási kötelezettségbe beletartozik:

a.) a jogosult lakhatásának biztosítása,
b.) étkeztetése, ruháztatása,
c.) gondozása, ápolása és gyógyítása,
d.) halál esetén illő eltemetése.

Az eltartó nem szervezheti ki a feladatot egy ismeretlennek. Az eltartott nem kérheti, hogy egy hétig helyette mást ápoljon a tartásra kötelezett.

Biztosítják számára a megfelelő életszínvonalat, ami természetesen nem korlátozódhat a létminimumra. A kötelező elemek lehetnek a lakhatás kapcsán a közüzemi számlák, vagy az előre nem látható, hétköznapi kiadások (pl. csőtörés, mosógép-javítás), amelyeket a tartásra kötelezett fél fizet általában, de ez az adott szerződéstől függ.

A megállapodás szerint a tartásra kötelezett jogosult valamilyen vagyontárgy, főként ingatlan tulajdonjogát ruházza át a kötelezettre. Ez már a szerződés megkötésekor átszáll az eltartó félre.

A megállapodás szerint a jogosult valamilyen vagyontárgy, főként ingatlan tulajdonjogát ruházza át a kötelezettre. Ez már a szerződés megkötésekor átszáll az eltartó félre.

Ha az eltartási kötelezettséget vállaló fél ellenszolgáltatásként ingatlant kap, úgy a szerződést jogász szakembernek kell készítenie. A földhivatalban bejegyzik a tulajdonjogot, az ingatlan-nyilvántartásba pedig bekerül az új tulajdonos tartási kötelezettsége is. Ez jelenti a biztosítékot az eltartott félnek arra, hogy megfelelően lássák el. Ha ez nem így történik, lehetősége van a hatósághoz fordulni. Ha a jogosult továbbra is az ingatlanban kíván lakni, akkor haszonélvezeti jogot is célszerű bejegyeztetni.

A tartási szerződés vagyonszerzésnek minősül. Fontos, hogy a tartási jog a földhivatalban bejegyzésre kerüljön, majd utána a vagyonszerzési illetéket az eltartó megfizesse. A vagyonszerzési illeték másik neve visszterhes vagyonátruházási illeték. A különbség az illeték és az adó között az, hogy adózni jövedelem után kell, míg vagyonszerzés esetén illetéket fizetünk. Eltartási szerződés esetén az illeték mértéke 4%.

A közjegyzői díjak a közjegyzői munkadíjból és a költségtérítésből állnak össze. A fizetendő díj megállapításához többnyire az ügyértéket veszik alapul, ha ezt nem lehet meghatározni, akkor a tevékenységre fordított idő a mérték. Főszabályként a közjegyzői munkadíj 40%-át kötelezően ki kell fizetni költségátalányként.

Kedvezmény: Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződések okiratba foglalásakor az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek a közjegyzői munkadíj háromnegyedét fizetik.

A közjegyzői díjtábla itt érhető el.

A szerződés felmondására, egyoldalú megszüntetésére főszabály szerint nincs lehetőség. A szerződést a felek közös megegyezéssel módosíthatják, vagy bármelyik fél kérheti a bíróságtól annak megváltoztatását. Ennek oka lehet, hogy a felek között megromlik a viszony, de megeshet, hogy a tartási fél anyagi helyzete változik meg, ami miatt nem tudja vállalni az tartást. A módosítás lehet végleges vagy időleges, illetve vonatkozhat csak bizonyos szolgáltatásokra. Jelentheti továbbá a tartásnak életjáradék fizetésére történő átváltoztatását is.

Az ítélkezési gyakorlat jóerkölcsbe ütközőnek tekinti az olyan tartási szerződést, amelynek megkötésekor a tartást vállaló személy tudta, hogy vállalt kötelezettségét csak rövid ideig kell teljesítenie. Ilyen esetben megállapítható a szerződés semmissége.

Köthet, bár ez problémás. Gyakori, hogy testvérek közül csak az egyik gyerek gondoskodik az idős szülőről. Érhető, ha ezt a szülő valamivel honorálni szeretné, az eltartási szerződéssel viszont megkerülik az öröklést: ha a szülő végrendeletet írna, akkor halála utána az öröklési szabályok szerint a kötelesrész a többi gyerekre szállna. Azaz, nem az egész vagyon jutna annak a leszármazottnak, aki gondozta a szülőt. Ezt csak azzal lehetne megakadályozni, ha a többi örököst a szülő kitagadja, ám ennek szigorú törvényi feltételei vannak.

Az örökség nélküli családtagok megtámadhatják a szerződést, de csak akkor járhatnak sikerrel, ha a szerződés nem valós. (Mert pusztán azért kötötték, hogy a kötelesrészből kizárják a többi örököst.) Ha szülő és gyerek közötti szerződésről van szó, akkor a szakértők inkább az öröklési szerződést ajánlják a tartási helyett.

Előfordulhat, hogy az eltartott halála hamar bekövetkezik, így az eltartás mértéke nem áll arányban az ellenértékkel (pl. az ingatlannal). Az ilyen aránytalanság részbeni kezelésére van egy szabály. Tegyük fel, hogy ingatlan szerepelt a szerződésben. Ha megkötéstől számított 2 éven belül az örökhagyó meghal, a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az ingatlan értéknek azon részét, amit a gondozás nem fedezett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az eltartási szerződés érvénytelen.

Ha úgy érzed elhanyagol, akivel a szerződést kötötted, nem teljesül az ellátásod, akkor nem teljesítés vagy nem megfelelő teljesítés esetén a szerződés felbontható. Ezt a bíróságtól kell kérni. A bíróság vizsgálni fogja a szerződés tartalmát és teljesülését.

Alapvetően igen, de célszerű az illetékes önkormányzattal egyeztetni. Tartási szerződés megkötését megelőzően tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot kell kérni, amennyiben az eltartott önkormányzati bérlakásban él. A kérelmező az önkormányzati lakás bérlője lehet, és feltétel, hogy más személy ne legyen ugyanarra a címre bejelentve.

Nem. Az eltartási szerződés ugyan gyakran tartalmazza személyes tartás feltételét (személyes jellegű eltartási szerződés), de ehhez nem kötelező a feleknek együtt élniük.

A szerződéstől függ. Ha a tartási szerződésben rögzítették, hogy az eltartásra kötelezett személyesen gondoskodik az eltartottról, akkor nem. A szerződés csak közös megegyezéssel módosítható, tehát akaratán kívül semmiképpen sem költöztethető idősotthonba.

Életjáradéki szerződés esetén az eltartott fél nem részesül személyes gondoskodásban, hanem élete végéig havi pénzbeli juttatást kap, általában ingatlanért cserébe.

Az életjáradéki szerződést mindig jogász és közjegyző közreműködésével kössük meg, hogy a későbbiekben bármilyen probléma esetén a bírósághoz fordulhassunk. Ilyen lehet, ha a szerződés nem teljesül vagy módosítani szeretnénk rajta.

Az ingatlan tulajdonjogát már a szerződés megkötésekor átruházzák az életjáradékot fizetőre, de a birtokátruházás csak az életjáradékra jogosult halálát követően történik meg.

A jogosultat védi a haszonélvezeti jog! Jogosultként érdemes holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítani, mert ez biztosítja, hogy biztosan a lakásban maradhass és ne tudjanak kitenni.

Mivel a tulajdonjog átruházás már a szerződéskötéskor megtörténik, ezt a bejegyzést az ingatlan-nyilvántartás is rögzíti és tartalmazza. Ezzel az életjáradékot fizető is megfelelő garanciát élvezhet, hiszen az életjáradéki jogának „nyoma van”, vagyis az az ingatlan-nyilvántartásban fellelhető. Ha viszont valaki nem fizeti megfelelően az életjáradékot, akkor az ingatlan tulajdonosa kielégítést kérhet az ingatlanból az elmaradt összeg erejéig.

Ha felek körülményei megváltoznak, megegyezés hiányában a bíróság is módosíthatja a szerződés feltételeit, de akár a megállapodás megszüntetéséről, a szolgáltatások elszámolásáról is dönthet.

Az életjáradék szolgáltatására kötelezett személy halála esetén ez a kötelezettség annyiban száll át az életjáradék nyújtására kötelezett örökösére, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott életjáradék az ellenszolgáltatást nem fedezi. A bírósági gyakorlat szerint tartási szerződés életjáradéki szerződéssé való átalakítása esetén a havi járadék összege nem lehet kevesebb, mint amennyit a jogosult háztartáson belüli tartásának az értéke ténylegesen kitett.

A klasszikus nyugdíjas igazolvány 2013-ig létezett, azóta ellátottak utazási utalványa néven fut. Mutatjuk mire jó és hogyan kell igényelni.

2024. Március 1-től a helyközi közlekedés ingyenes igénybevételére, ehhez személyi vagy más személyi azonosításra alkalmas okmány elég. Vármegye-és ország bérletet 90%-os kedvezménnyel vásárolhatnak vele:

• 65 éven felüliek
• öregségi nyugdíjban (vagy azzal azonos elbírálás alá eső ellátásban) részesülnek;
• özvegyi nyugdíjban, szülői nyugdíjban, árvaellátásban, baleseti hozzátartozói nyugdíjban részesülnek;
• gyermekvédelmi nevelőszülők, illetve a gondozásban lévő ideiglenes hatállyal elhelyezett/nevelésbe vett gyermekek;
• külföldről nyugellátásban részesülő magyar állampolgárok;
• nyugdíjsegélyben részesülő egyházi személyek;
• rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesülnek;
• rokkantsági ellátásban részesülnek;
• gyámok, illetve az általuk gyámolt személyek, ugyanígy a gondnokok, illetve a gondnokság alá tartozó személyek.

A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság állítja ki automatikusan és küldi ki. A kiállítás évében január 1-től a kiállítást követő év március 31-ig érvényes.

Nem kaptam ilyet. Mit tegyek?

Pótlása díjmentesen kérhető a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál a lakóhelyedhez legközelebb eső ügyfélszolgálaton.

Vagy:

E-mail: nyufig@allamkincstar.gov.hu
Telefon: 1811
Postai elérhetőség: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, 1820 Budapest

Tartozásom van, próbálom fizetni, de elég kevés a nyugdíjam. Mennyit vonhatnak le összesen a nyugdíjamból? Mutatjuk milyen szabályok vonatkoznak a nyugdíjból való letiltásra.

Amennyiben az adós társadalombiztosítási nyugellátásban részesül („rendes” nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék) abból legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.

A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50 százalékáig terjedhet gyermektartásdíj, jogalap nélkül felvett nyugellátás, illetve több letiltás esetén.