A szinte erkölcstelen 14. havi nyugdíj – törvénybe sem merték foglalni
Magyarországon az állami nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven működik. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg aktív munkavállalók és munkáltatók által befizetett járulékokat az állam nem tartalékolja vagy fekteti be, hanem azonnal kifizeti a jelenlegi nyugdíjasok ellátására. A rendszer működése két dologtól függ: a járulékfizetők számától és a befizetések összegétől. Hogy jön ide a 14. havi nyugdíj és miért erkölcstelen?
A rendszer ingatag: ez elmúlt évtizedben közel 500 ezer aktív munkavállaló hagyta el az országot, ami közvetlen kiesést jelent a hazai járulékkasszából. Amikor a befizetők száma csökken, miközben a nyugdíjasok létszáma emelkedik, a rendszer finanszírozása egyre nagyobb terhet ró a központi költségvetésre.
A 13. havi nyugdíj és a 14. havi ígérete
A 13. havi nyugdíj visszavezetése jelentős politikai és költségvetési vállalás volt. Érdemes azonban megvizsgálni, hogy milyen ára van egy ilyen döntésnek. A 13. havi nyugdíj éves szinten kb. 400-500 milliárd forintos többletkiadást jelent az államnak. Látni kell azt is, hogy míg a 13. havi nyugdíj folyósítása rögzített, addig a 14. havi igazából egyheti juttatást jelent, amit elméletben több lépésben fognak bevezetni. Csakhogy ezt nem foglalták törvénybe. Jelenleg a kifizetésekre csak kormányzati szándéknyilatkozatok és ajánlások léteznek, de ezek a döntéshozókat semmire sem kötelezik.
A felosztó-kirovó rendszerben a plusz juttatások – legyen szó 13. havi ellátásról, a 14.-ről vagy prémiumról – csak addig tarthatók fenn, amíg a gazdaság teljesítménye és az aktív dolgozók befizetései fedezetet nyújtanak rájuk.
Kérdezne a 14. havi nyugdíjról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 48 órán belül válaszolnak.
„Ha nem tetszik, küldd vissza”
Amikor valaki azt tanácsolja, hogy aki kritizálja a 14. havi nyugdíjat, az küldje vissza, az eltereli a figyelmet a valódi problémáról. A nyugdíjrendszer nem egy jótékonysági szervezet, ahol az egyéni lemondás számít, vagyis a juttatások visszaküldése semmit nem javít a helyzeten: a költségvetési hiány attól még megmarad, az államadósság ugyanúgy nő, a rendszer fenntarthatatlansága pedig nem szűnik meg. Pont ez a lényeg: attól, hogy valaki felveszi a neki járó pénzt, még joga – sőt, kötelessége – szólni, ha látja, hogy nincs mögötte valódi teljesítmény, és csak a választási osztogatás vezérli a döntéshozókat. A problémát nem a visszaküldött nyugdíjak, hanem a felelős gazdálkodás oldaná meg.
További tartalmakért pedig kövess minket TikTokon és Youtube-on is!
