„A szegények nagy része a kormánypártokra szavaz” – jelentette ki Molnár György, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa a Hóvége konferenciáján, amin arra kerestük a választ, ki a szegény ma Magyarországon.
A konferencia egy pontján Molnár György, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa úgy fogalmazott,
„Szegények, ne haljanak éhen, ne maradjanak függő helyzetben, és maradjanak a helyükön. (…) Keserű iróniával fogalmazok így: Ne tudjanak kitörni. És nem lehet a dolgot elszakítani a politikától, tehát azt látjuk, hogy a szegények nagy része a kormánypártokra szavaz, ami nem feltétlenül kényszer eredménye, bár én nem beszéltem még olyan kistelepülési szegény emberrel, aki ne gondolta volna azt, hogy úgyis tudják, hogy ő hova szavaz.”

A beszélgetésen Molnár György mellett részt vett Gábos András a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezető kutatója, és Marek Bertram, az Egyensúly Intézet elemzője, politikai pszichológus is. A beszélgetés moderátora Oroszi Babett újságíró volt.
Kérdésed a mindennapi megélhetéseddel kapcsolatban? Keresd a Hóvége ügyfélszolgálati munkatársait, gyorsan és ingyenesen kaphatsz választ.
A beszélgetésen amellett, hogy ki számít ma szegénynek Magyarországon, szóba jött többek között az is, hogy 2,5-3 millió szegény van Magyarországon az Egyensúly Intézet felmérése alapján. Megvitatták, hogy valóban Európa egyik legszegényebb országa vagyunk-e? Mely országokhoz érdemes hasonlítani az itthoni helyzetet? Felmerült a kérdés, hogy mi indokolta a javuló tendenciát 2010-től 2020-ig, és mi történt 2020 után? A résztvevők azt is megbeszélték, rövid távon milyen megoldások születhetnének a helyzet javulása érdekében? Végül arról is szót ejtettek, mennyire priorizálja a kormány szegénység kérdését?
A teljes beszélgetést, amely a Hóvége beszélgetés-sorozatának ez első része volt, ITT tudod megnézni:
A szegényebb emberek kormánypártokhoz való kötődése nem pusztán irracionális döntés, hanem racionális reakció a saját helyzetükre. A kiszolgáltatottság, a félelem, az információs buborékok mind szerepet játszanak abban, hogy miért nem mernek vagy akarnak változtatni. A kérdés tehát nem az, hogy miért szavaznak így, hanem az, hogy mit lehetne tenni azért, hogy reális alternatívát lássanak.
Maradt még kérdésed? Más témával kapcsolatban szeretnél segítséget kérni? Keresd a Hóvége ügyfélszolgálatát! További tartalmakért pedig kövess minket TikTokon és Youtubeon is!