Így igényelje a kommunális adó mentességet: sokaknak jár, de nem is tudnak róla
Mire fizetjük a kommunális adót? Ez egy helyi adónem, aminek kivetéséről az önkormányzat dönt. Alapvetően az ingatlan után fizetendő, de a magánszemélyek, helyi lakosok mentesülhetnek ez alól. Mivel nincs egységes szabályozás, mértéke és a kommunális adó alóli mentesség településenként eltér. Hogyan lehet utánanézni, hogy van-e adófizetési kötelezettségünk? Ha érkezik a sárga csekk, egészen biztos, de létezik hivatalos felület is.
A kommunális adó egy vagyoni típusú adó. Az alapgondolat az, hogy aki egy településen ingatlant birtokol, az használja a helyi infrastruktúrát (utakat, közvilágítást, parkokat), amiért cserébe egy fix összegű hozzájárulást szed be az önkormányzat. Ezt forgatják vissza a közszolgáltatásokba, pl. ebből fedezik a szemétszállítás vagy az útfelújítások költségeit.
Minden településnek megvannak a saját szabályai, azonban az 1990. évi C. törvény a helyi adókról ad ennek egy keretet: létezik egy felső határ, aminél több pénzt senkitől sem szedhetnek be, illetve a törvény azt is meghatározza, milyen ingatlan után vethető ki kommunális adó (lakás, üdülő, telek vagy nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga). Attól, hogy van valakinek ingatlana, nem biztos, hogy fizetnie kell. Egyrészt, ha az adott településen nem vezették be az adónemet, akkor fizetési kötelezettség sincs, másrészt az önkormányzatok jellemzően nem a helyi, egyetlen ingatlannal rendelkező tulajdonosokat akarják sarcolni, hanem azoktól várnak nagyobb hozzájárulást, akiknek több ingatlana is van, vagy akik azokat befektetési céllal hasznosítják.

Kinek és mennyi kommunális adót kell fizetnie?
A kommunális adót alapvetően ingatlanonként (lakás, ház vagy telek) kell megfizetni, nem pedig négyzetméterenként. Persze vannak kivételek: ahogy írtuk, településenként eltérőek lehetnek a szabályok, pl. a II. kerületben az adó mértékét a helyi adórendelet sávosan szabályozza, hasznos alapterület alapján.
Főszabály szerint az adó alanya olyan magánszemély lehet, aki az év első napján építmény, valamint telek tulajdonjogával, továbbá nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával (vagy az ingatlanra bejegyzett vagyoni értékű joggal, például haszonélvezettel) rendelkezik. Változó, hogy mennyi az adó mértéke, de jellemzően éves összegként határozzák meg, amit tét részletben kell befizetni. (A határidő március 15., illetve szeptember 15.)
Adózással kapcsolatos kérdései vannak? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink ingyen és gyorsan választ adnak.
Kommunális adó: mentességek köre
A kommunális adó alóli mentesség szinte soha nem jár automatikusan. Ha új ingatlant vásárolunk, öröklünk, vagy a meglévő ingatlanunkban olyan változás áll be, amely befolyásolja az adózást (pl. az adott ingatlan lesz az állandó lakcímünk), azt 15 napon belül be kell jelentenünk az önkormányzat adóosztályán. Ehhez egy egységes adatbejelentő nyomtatvány kell beadni (elektronikusan, az E-önkormányzat portálon keresztül a leggyorsabb).
Sokan csak akkor szembesülnek az adófizetési kötelezettséggel, amikor kézhez kapják a határozatot vagy a fizetési értesítőt. Ha bizonytalanok vagyunk a saját településünk szabályaiban, a legbiztosabb forrás az adott polgármesteri hivatal honlapja vagy a helyi adórendelet, de mi magunk is indíthatunk egy lekérdezést. Ezt kétféleképpen is csinálhatjuk:
- Nemzeti Jogszabálytár önkormányzati rendeletkereső: elegendő megadni a települést és kiválasztani a témakörnél a kommunális adót. Ez a legfrissebb, jogilag hiteles forrás.
- E-önkormányzat portál: a DÁP-mobilalkalmazással vagy Ügyfélkapu+-szal használható. Bejelentkezés után az „Adóegyenleg lekérdezése” opciónál látható, hogy az adott önkormányzat milyen jogcímen (kommunális vagy építményadó) és mekkora összeget szed be.
A Magyar Államkincstár oldalán elérhető egy folyamatosan frissülő adatbázis, amelyben megtaláljuk az adott településen érvényben lévő helyi adókat és a befizetendő összegeket. Ez itt található.




