Értékpapírszámlája van? Agyafúrt csalás terjed, ha ilyen üzenetet kap, azonnal törölje
Kereste mostanában a Magyar Államkincstár adategyeztetés miatt, SMS-ben? Vigyázat, csalók próbálják meg rászedni: ha rákattint az üzenetben lévő linkre, könnyedén megszerezhetik a számlaadatait. Adunk egy tippet, amivel megnehezítheti az adathalászok dolgát.
Hogyan kezdeményez a Magyar Államkincstár adategyeztetést? Legfeljebb hivatalos levélben, vagyis telefonon, e-mailben, SMS-ben biztosan nem. Alapvetően az ügyfélnek kell tájékoztatnia a Kincstárt, ha valamilyen változás történik (akár jogosultsággal kapcsolatos, akár csak új címe van), méghozzá 15 napon belül.
A Magyar Államkincstár adategyeztetést SMS-ben sosem kér
A csalók januárban sem tétlenkednek: januárban új felhívást jelent meg a Kincstár hivatalos oldalán, amelyben az értékpapír-számlát vezető ügyfeleket figyelmeztetik az adathalászokra:
A csalók olyan hamis információkat küldenek az üzenetben, hogy a Kincstárban értékpapír-számlát
vezető ügyfeleknek adategyeztetést kell végrehajtaniuk. A megadott link valójában egy adathalász
oldalra irányít, amelyen keresztül a csalók megszerezhetik az ügyfelek számlaadatait. A Kincstár sem telefonon, sem üzenetben, semmilyen hivatkozással nem kéri ügyfeleitől a bizalmas azonosítók kiadását - olvasható a tájékoztatóban.
Az ügyfelektől azt kérik, ne dőljenek be az ilyen típusú üzeneteknek. Ha valaki mégis megadta az adatait, azt azonnal jelezze a Magyar Államkincstár telefonos ügyfélszolgálatán a 1811-es telefonszámon vagy személyesen MÁK bármelyik ügyfélszolgálatán.
Így szűrheti ki, hogy csalóval van-e dolga: a keresztazonosítás
Nem kapott SMS-t, de telefonon keresték már hasonló ürüggyel? Ne hagyja magát átverni! Ha a beszélgetés során a következőket tapasztalja, azonnal tegye le a telefont: legyen gyanús, ha a hívó fél személyes adatokra, tranzakcióra, jelszóra vagy jóváhagyó kódra kérdez rá. Fontos, hogy még egy esetleges azonosítás után se adjon ki személyes adatokat, ne utaljon pénzt „biztonsági számlára” vagy harmadik személynek.
Hogyan védhetjük adatainkat? Keresztazonosítás segíthet kiszűrni a csaló hívásokat, amit lehet kérni akkor is, amikor a Magyar Államkincstár nevében telefonál valaki. Ez a módszer azért működik, mert a csalóknak általában csak az ügyfél telefonszáma vagy a neve van meg (amit nyilvános adatbázisokból szereztek), de nincs hozzáférésük a Kincstár belső rendszeréhez, így nem látják a számlaegyenleget vagy az utolsó tranzakcióikat.
Hogy néz ki ez a gyakorlatban?
Amikor az ügyfél felveszi a telefont, és valaki a Magyar Államkincstár nevében mutatkozik be (például adategyeztetésre vagy gyanús tranzakcióra hivatkozva), azonnal közölheti, hogy keresztazonosítást kér.
Ezután az olyan kérdést kell feltenni, amire csak a valódi ügyintéző tud válaszolni, aki előtt ott van megnyitva az ügyfél adatlapja. A csaló ezt nem fogja tudni. (Mit kérdezhetünk? Pl. mi az értékpapírszámla-szám utolsó három számjegye, mekkora volt az utolsó jóváírás összege, milyen típusú állampapírról van szó – ezt az ügyintéző mind látja a rendszerben.)
A reakción dől el minden: egy valódi ügyintéző természetesnek veszi a kérést. Mivel látja a monitort, kis keresés után megmondja a helyes adatot. A csaló viszont elkezdi terelni a szót. Tipikus kifogások: „A rendszer most lassú”, „Biztonsági okokból ezt nem mondhatom meg”, „Előbb önnek kell azonosítania magát”, vagy agresszívvá válik és sürgetni kezd („Zároljuk a számláját, ha nem válaszol!”).
Ha van még kérdése a témával kapcsolatban, keresse bátran kollégánkat az ingyenesen elérhető ügyfélszolgálatunkon!
Ha a hívó nem hajlandó a keresztazonosításra, vagy gyanúsan viselkedik, a legjobb azonosítás a hívás megszakítása. Ilyen esetben fel lehet hívni az Államkincstárt és megkérdezni az ügyfélszolgálatot, van-e valamilyen probléma a számlával. Ha valóban baj van, azt látni fogják és elmondják, mi a teendő.
