Futótűzként terjed és a dörzsöltek is elhiszik: az új telefonos csalás rémisztően hihető

A csalók abból élnek, hogy nem látszik rajtuk, hogy csalók. Ez fokozottan igaz azokban az esetekben, amikor telefonon keresik meg a gyanútlan áldozatot egy bank vagy biztosítótársaság nevében. Mikor fogjunk gyanút és hogyan kerüljük el, hogy áldozatokká váljunk? Mit tehetünk, ha már megtörtént a baj? Cikkünkben bemutatjuk az egyik leggyakoribb, érzékeny adatainkra pályázó csalást, és hogy milyen lépéseket kell tennünk, ha átvertek minket, illetve hol történik a telefonos csalók bejelentése.

Utólag, amikor a Facebookon vagy valamelyik hírportálon olvasunk egy-egy ilyen átverős történetet, könnyebb átlátni a szitán, mint amikor az adott szituációban benne vagyunk. Miért van ez? A csalók pontosan tudják, mit és hogyan kell mondaniuk ahhoz, hogy rábírjanak egy azonnali döntésre. Az új telefonos átverés is erre épít: meglepik az áldozatot, majd igyekeznek a lehető legrövidebb idő alatt kihúzni belőle személyes és pénzügyi adatokat. Ez a csalástípus az ún. vishing.

A régi-új telefonos trükk, amivel már sokakat átvertek

A visszaélések egyik fajtája a vishing (az angol „voice” és „phishing”, vagyis hang és adathalászat szavak kombinációja). Olyan telefonos csalási formát jelent, ahol a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatokat – hívja fel a figyelmet hírlevelében a MetLife biztosító. A csalók pl. számlaszámot, jelszavakat vagy személyes adatokat követelnek tőlünk valamilyen meggyőzőnek tűnő, de valójában kamu indokkal.

A vishing hívások esetén a csalók általában legitim szervezetnek, pl. banknak vagy biztosítótársaságnak adják ki magukat. A hívás során a csaló megpróbálja elhitetni a hívott féllel, hogy ténylegesen az intézmény alkalmazottjával beszél és pl. egy pénzügyi tranzakció során fellépett hiba vagy csalásgyanú miatt telefonál.

Hogyan ismerjük fel a csalást?

Gyanakodjunk, ha a hívó fél azonnali döntést kíván tőlünk, illetve érzékeny adatokat próbál megtudni. A támadók rendkívül megnyerőek és meggyőzőek tudnak lenni, de a sürgetés mindig árulkodó jel. Fontos, hogy tudjuk: nincs olyan pénzintézet vagy biztosító, amelynek az alkalmazottja telefonon keresztül kérdez rá jelszavakra, vagy olyan információra, mint pl. a bankkártyán szereplő biztonsági kód. A következőket érdemes memorizálni:

Hogyan ismerjük fel a vishing fenyegetéseket?

• Érzékeny információk igénylése: A csaló személyes vagy pénzügyi adatokat kér, például személyiazonosító igazolvány és/vagy bankkártyaszámot.
• Sürgetés: A telefonáló azonnali cselekvést követel, a sürgősség érzetét keltve.
• Kéretlen hívások: A megszokottól eltérő a hívás, és érzékeny információkat kérnek.
• Hívóazonosító hamisítása: Bár a hívó látszólag egy törvényes szervezetre utal, de valami mégis gyanús (például nem a szervezet telefonszámáról érkezik a hívás).

Hogyan védjük magunkat?

• Ne osszuk meg személyes adatainkat: Kerüljük a személyes vagy pénzügyi adatok telefonon történő megosztását, különösen, ha az kéretlenül történik.
• Ellenőrizzük a hívót: Ha kétségeink támadnak, inkább szakítsuk meg a hívást és hívjuk fel a szervezet hivatalos ügyfélszolgálati telefonszámát. Az ellenőrzéshez ne a hívó által megadott telefonszámot használjuk! A szám hamis lehet, vagy kifejezetten a csaláshoz is létrehozhatták.
• Legyünk óvatosak a hívóazonosítóval szemben: A telefonszámot meg lehet hamisítani. legyünk résen!
• Jelentsük a gyanús hívásokat: Azonnal lépjünk kapcsolatba az érintett szervezet ügyfélszolgálatával, és mondjuk el, mi történt. A telefonos csalók bejelentése kulcsfontosságú, hiszen így van esélye a banknak, biztosítónak stb. megtenni a megfelelő lépéseket.

Átvertek? Telefonos csalók bejelentése

Ha csalók környékeztek meg, vagy átvertek, azonnal értesítsük a rendőrséget a 112-es, vagy 107-es ingyenesen hívható segélyhívó számon, vagy tegyünk bejelentést bármely rendőrnél, rendőri szervnél! Ne feledkezzünk meg arról a szervezetről sem, amelyre hivatkozva érzékeny adatokat kértek tőlünk! A telefonos csalók bejelentése mellett fontos az is, hogy az illetékesek megismerjék a támadók trükkjeit. Hogyan és mivel próbálják a hívott felett befolyásolni? Milyen számról érkezett a hívás? Miért tűnt gyanúsnak? Miért nem?

Ha pedig áldozattá váltunk, tudatosítsuk magunkban, hogy nem mi vagyunk az egyetlenek, akik pórul jártak. A csalók jól bejáratott trükköket alkalmaznak, volt idejük ezeket tökéletesíteni, hogy a lehető leghatékonyabban működjenek. Legnagyobb fegyverük, hogy nem hagynak időt, gyakorlatilag belehajszolják az áldozatot egy rossz döntés meghozatalába. Ha ilyen helyzetben találjuk magunkat legközelebb, szólaljon meg a vészcsengő: a sürgetés mindig gyanús!