Készpénz ajándékozása: mikor büntet a NAV és mikor ingyenes?
Be kell-e jelenteni valahol, ha egy rokonnak, barátnak nagyobb összegű készpénzt adunk? Mi van, ha nem kölcsönnek szánjuk, hanem csak úgy, ajándékba? A főszabály szerint a készpénz ajándékozása illetékköteles, de csak egy meghatározott összeg felett, és a törvény a családi kapcsolatokat is figyelembe veszi – legalábbis részben.
A magyar jog szerint a készpénz ugyanúgy ingóságnak számít, mint egy ékszer vagy egy autó, de még a bankszámlán lévő pénz is ebbe a kategóriába tartozik. Emellett ingóságnak minősül az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, és minden bankjegy vagy érme, függetlenül attól, hogy mely ország törvényes fizetési eszköze. Ha egy ingóságot kapunk ajándékba, az illetéktörvényben meghatározott módon ajándékozási illetéket kell fizetni. Van azonban több kivétel is.
Mikor illetékköteles a készpénz ajándékozása?
Röviden, az ajándék készpénz illetékköteles, ha az átadásról okiratot állítottak ki (kivéve, ha mentesség áll fenn, erről mindjárt lesz szó), illetve ha több, mint 150.000 forint (függetlenül attól, hogy készült-e okirat vagy sem). A törvény szerint ez vagyonszerzésnek minősül, amit be kell jelenteni az adóhatóság felé, 30 napon belül. Ha készült okirat, akkor annak keltétől, ha nem, az ajándékozástól indul a határidő. Létezik egy formanyomtatvány, ami megkönnyíti a bejelentést (az ONYA felületen kell keresni az AVBA jelű adatlapot), de a NAV azt is elfogadja, ha a megajándékozott önállóan készít nyilatkozatot, vagy egyéb formában tesz bejelentést.
De mennyit kell fizetni? Ajándékozáskor az illeték alapja az ajándék forgalmi értéke, csökkentve az azt terhelő tartozások és terhek értékével. Mértéke az ajándék tiszta értékének 18 százaléka.
A folyamat így zajlik: miután megtesszük a bejelentést, a NAV az ajándékozási szerződés alapján kiszámítja az ajándékozási illetéket, amiről a megajándékozottnak fizetési meghagyást küld. Az illetéket 30 napon belül kell megfizetni az értesítőben szereplő számlaszámra.
Mikor nem kell ajándékozási illetéket fizetni?
Ezek azok a bizonyos kivételek. Általánosságában közeli rokonok között, korlátlan összegben illetékmentes az ajándékozás, de a NAV tájékoztatója részletesen kitér a mentességekre:
- Az egyenes ági rokonok – beleértve az örökbefogadást is -, testvérek vagy házastársak, bejegyzett élettársak közötti ajándékozás illetékmentes. Felmenő egyenes ági rokonok az elődök, így a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg lemenő egyenes ági rokonok a gyermek, az unoka, a dédunoka, azaz az utódok.
- Illetékmentes a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.
- Szintén nem kell illetéket fizetni a jótékony célú közadakozásból származó ajándék után.
Kérdezne az ingóságok ajándékozásáról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.
Mi van, ha nem fizetünk?
Nehéz a pénz útját követni, de nem lehetetlen. Ha valaki elmulasztja a bejelentést, arra leggyakrabban egy későbbi vagyonosodási vizsgálat során derülhet fény, amikor a NAV a nagyobb kiadások (pl. autó- vagy ingatlanvásárlás) fedezetét ellenőrzi. Nem éri meg ügyeskedni, mert végül tényleg egy vagyont kell befizetni:
- ott az illeték, ezt nyilván nem fogják elengedni;
- továbbá a hatóság adóbírságot (főszabály szerint az adóhiány 50%-át) és a bejelentés hiánya miatt mulasztási bírságot szab ki;
- és van késedelmi pótlék is, ami napról napra növekszik.
Az elévülési idő 5 év, de a hatóság évekre visszamenőleg is vizsgálódhat. Ahogy fentebb írtuk, ingóságnak minősül a bankszámlákon lévő pénz is – a gyanús tranzakciókat pedig a bank jelezheti a NAV-nak.
