Nem kell építményadót fizetni ebben a 6 esetben: tisztázzuk a félreértéseket
Magyarországon minden helyi önkormányzatnak joga van építményadót bevezetni. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) ugyanakkor azt is rögzíti, mikor nem kell építményadót fizetni – függetlenül attól, hogy azt bevezették-e vagy sem. Ez minden település esetében így van. Mutatjuk a kivételeket.
Mit mond a Htv.? A települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat helyi adókat, illetve települési adókat vezethet be. Természetesen csak olyan adót, amit a törvény nem tilt. Vannak települések, ahol nincs építményadó, ám ez nem jelenti azt, hogy ez később ne változhatna. Tiszafüreden pl. a helyi adórendeletek nem tartalmaznak építményadóra vonatkozó rendelkezést. Szolnokon viszont tavaly novemberben döntöttek az építményadóról szóló önkormányzati rendelet módosításáról. Ennek értelmében idén már olyan magánszemélyeknek is kellett adót fizetniük, akiknek korábban nem.
Kinek és mikor nem kell építményadót fizetni? Bár a helyi önkormányzatok további, saját mentességeket állapíthatnak meg, a Htv. kötelezően alkalmazandó kivételeket is tartalmaz. Ezek azok a mentességi esetek, amelyek még a legszigorúbb adórendelet esetén is érvényesek. Ezekről lesz szó.
Egyáltalán mi az építményadó? És kinek kell megfizetnie?
Az önkormányzat által bevezetett építményadó alá tartozik minden olyan ingatlan – legyen az lakás vagy nem lakás céljára szolgáló épület (pl. üzlethelyiség, iroda, raktár, garázs) -, ami az adott település közigazgatási területén helyezkedik el. Az adókötelezettség az egész épületre kiterjed, tehát minden helyisége után fizetni kell az adót, attól függetlenül, hogy azt éppen mire használják (pl. nem számít, ha az épület egy részét raktárnak, másik részét irodának használják).
Kinek kell ezt megfizetnie? A törvény szerint annak a személynek vagy szervezetnek, aki/ami az adott naptári év első napján hivatalosan a tulajdonosa az ingatlannak. Több eset is van, a jogalkotók mindenre is gondoltak:
- Ha az épületnek több tulajdonosa van (házastársak, örökösök), akkor mindannyian adófizetők, a tulajdoni hányaduk arányában (például 50-50%, 1/3-2/3 arányban).
- Ha az ingatlant valamilyen vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezeti jog) terheli, ami be van jegyezve az ingatlannyilvántartásba, akkor az adót nem a tulajdonos, hanem a jog gyakorlására jogosult személy fizeti. (Vagyis a haszonélvező, ha a példánál maradunk.)
- A lakások, garázsok, üdülők tulajdonosai önálló adóalanyok, vagyis mindenki fizeti a saját része után (pl. társasházaknál). A közös használatú helyiségek (folyosók, pince, közös tetőterasz stb.) után az egész társasházi közösségnek fizetnie kell.
Mikor nem kell építményadót fizetni?
Avagy mi mentes az építményadó alól:
- szükséglakás
- háziorvosi rendelő
- nukleáris tárolók (Azok az építmények, amelyeket kizárólag radioaktív hulladék elhelyezésére vagy kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használnak)
- műemlék épület (Időszakosan, csak a megszerzés évében és az azt követő 3 évben. Cégeknél ennek felső értékhatára van, de magánszemélyeknél nincs ilyen korlát.)
- mezőgazdasági épületek (Állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épületek, és az ezekhez kapcsolódó tárolók. Vagyis pl. istálló, üvegház és magtár. Az adómentesség csak akkor jár, ha a tulajdonos ténylegesen, rendeltetésszerűen mezőgazdasági tevékenységre használja az épületet.)
- sportcélú ingatlan (Olyan ingatlan, amelyet az állam ingyenesen adott át sportszervezetnek vagy szakszövetségnek közösségi sportcélú használatra.)
És ami félreértés…
Mi van, ha üres a ház? Sokan gondolják úgy, hogy ha nem laknak az ingatlanban, vagy az üzlethelyiség üresen áll, akkor mentesülnek az adó alól. Ez tévedés. A törvény ezt is rögzíti: az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti – tehát az üres ingatlan után is fizetni kell.
Építkezésnél van némi könnyítés, ezzel sincs mindenki feltétlenül tisztában: ha év közben épül fel a ház (kap használatbavételi engedélyt), akkor abban az évben még nem, csak a következő év január 1-től kell adót fizetni utána. (Az adókötelezettség mindig a használatbavételi engedély kiadását követő év első napján keletkezik – ezt mondja a törvény.)
Az adófelfüggesztés
Nem klasszikus adómentesség, de a fizetés alól átmenetileg mentesít. A törvény lehetőséget ad arra, hogy az idősek és a rászorulók elhalasszák az adófizetést, de nem örökre. Nem arról van szó, hogy elengedik nekik, hanem csak később kell ezt befizetniük. Ki veheti igénybe?
Magánszemély kérheti, aki az adott ingatlanban életvitelszerűen lakik,
- betöltötte a 65. életévét, vagy
- megváltozott munkaképességű személy,
- és egyedül él (vagy olyan hozzátartozóval, aki szintén megfelel a fenti feltételeknek).
A részletes feltételeket (pl. kamatszámítás, jelzálogjog bejegyzése) a törvény tartalmazza.
Mitől függ, hogy mennyit kell fizetni?
Az építményadó összegét a helyi önkormányzat kétféle módszerrel állapíthatja meg: vagy az ingatlan négyzetméterben számított hasznos alapterülete, vagy annak korrigált forgalmi értéke alapján. A döntés joga a településé, de mindkét esetben van felső határ. Ha alapterület alapján adóztatnak, a tarifa nem haladhatja meg a törvényi maximumot (ez 1100 Ft/m², ami évenként változhat), értékalapú számításnál pedig az ingatlan értékének legfeljebb 3,6%-át kérhetik el évente.
Maradt még kérdése az építményadóról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.
A fenti mentességek minden településen élnek, de az önkormányzatok dönthetnek úgy, hogy más esetekre is kiterjesztik. Nézzük meg a helyi szabályozást, ha biztosra akarunk menni. Egyébként az adófizetési kötelezettségről minden esetben tájékoztatni kell az adóalanyt – vagyis ha más nem is, a csekk figyelmeztetni fog.
