10 tévhit a haszonélvezeti jogról, amit sok tulajdonos rosszul tud – amikor erősebb, mint a tulajdonjog
Használhatod és élvezheted a dolgot, de nem a tiéd – így foglalhatjuk össze egyszerűen, mire jogosít a haszonélvezeti jog. Egy ingatlan haszonélvezője lakhat a házban, használhatja közműveket (és fizeti a számlákat), kialakíthat veteményest a kertben, rendben tarthatja a portát. Ez idáig teljesen egyértelmű. A dolog akkor kezd bonyolódni, amikor a tulajdonos és a haszonélvező nem értenek egyet valamiben, aztán elindul fölényfitogtatás, hogy kinek mihez vagy mire van több joga. Mutatunk 10 gyakori esetet, amikor nem a tulajdonos szava törvény.
A haszonélvezeti jog keletkezhet szerződésen vagy a törvény erejénél fogva.Tárgya lehet ingatlan vagy ingóság, de a legtöbb téves információ az ingatlanügyeknél fordul elő. A tulajdonosoknak vannak bizonyos jogosítványai. Pl. egy családi ház esetében azt a tulajdonos birtokolja (fizikailag is az övé), használhatja (tehát lakhat benne), hasznosíthatja (kiadhatja másnak pénzért) és rendelkezhet vele (dönthet úgy, hogy földig rombolja). Ezen jogosítványok egy része a haszonélvezettel a haszonélvezőre száll, ebből következik, hogy a tulajdonos nem gyakorolhatja őket szabadon. Azaz, haszonélvezet esetén a tulajdonjog részjogosítványai megoszlanak a haszonélvező és a tulajdonos között.
Mire jogosít a haszonélvezeti jog?
A haszonélvező mindent megtehet, amit a tulajdonos, kivéve a dologgal való rendelkezést (vagyis nem adhatja el, nem terhelheti meg hitelből eredő jelzáloggal stb.). Ezzel szemben a dolog nincs a tulajdonos birtokában, ennélfogva nem is használhatja azt és nem szedheti a hasznait sem.
Egy ingatlanon több személynek is lehet haszonélvezeti joga. Az is lehetséges, hogy az ingatlan bizonyos tulajdoni hányadára az egyik félnek van haszonélvezeti joga, a másik hányada pedig másik személyt vagy személyeket illet meg. Ilyen lehet, ha a szülők lakást vesznek a gyereküknek és mindketten haszonélvezők lesznek a lakáson.
Ha van még kérdésed a témával kapcsolatban, akkor keresd bátran kollégánkat az ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon!
A haszonélvezeti jog erősebb a tulajdonjognál?
Bizonyos helyzetekben igen. Íme 10 dolog, amit a tulajdonosok és haszonélvezők gyakran rosszul tudnak vagy félreértelmeznek.
1. tévhit: A tulajdonos és haszonélvező jogai mindig egyformán érvényesülnek
Ez nem igaz. Ha van haszonélvező, bizonyos jogosítványok a haszonélvezőt illetik, és a tulajdonos nem gyakorolhatja szabadon azokat. Pl. a lakás hasznosítása a haszonélvező joga: ha bérbe adja, a tulajdonosnak beleszólása nincs.
2. tévhit: A haszonélvező bármit csinálhat a dologgal
Nem. A haszonélvező csak a rendeltetésszerű használatra jogosult, tehát nem rombolhatja le, nem adhatja el, és nem terhelheti meg hitellel.
3. tévhit: A haszonélvezet megszűnik, ha a tulajdonos akarja
Ez nem így működik, a haszonélvezeti jog független a tulajdonos akaratától. Csak a törvényben meghatározott esetekben (pl. lejáró idő, halál, közös megegyezés) szűnik meg.
4. tévhit: A tulajdonos mindig jogosult a haszonélvezet hasznainak egy részére
Nem. A haszonélvező szedi a termést, a bérleti díjat vagy a hasznot, a tulajdonosnak ezekhez nincs automatikusan joga.
5. tévhit: A haszonélvező nem felel a dolog állagáért
De igen. A haszonélvező köteles a dolgot rendeltetésszerűen használni és karban tartani, különben kártérítéssel tartozik a tulajdonosnak.
6. tévhit: Ha több a haszonélvező, a jogok egyformán oszlanak meg
Nem feltétlenül. Több haszonélvező esetén a jogok a megállapodás vagy törvényi szabályok szerint oszlanak meg. Az egyik haszonélvező jogosítványai nem minden esetben azonosak a másikéval.
7. tévhit: A haszonélvezet csak ingatlanra vonatkozhat
Bár leggyakrabban ingatlan esetén találkozunk vele, a haszonélvezeti jog ingóságokra is létrejöhet, pl. értékpapírokra, gépekre, autókra.
8. tévhit: A tulajdonos mindig birtokolhatja a dolgot, ha akarja
Nem. Ha a haszonélvező birtokában van, a tulajdonos nem veheti át a dolgot, és nem használhatja a hasznait.
9. tévhit: A haszonélvezeti jog mindig végleges
Nem, mert lehet határozott idejű vagy feltételhez kötött. Pl. életjáradéki haszonélvezetnél a haszonélvező csak életében jogosult rá, halálával megszűnik.
10. tévhit: A haszonélvezeti jog nem korlátozza a tulajdonost
Éppen ellenkezőleg. A tulajdonos részjogosítványai megoszlanak a haszonélvezővel, ezért bizonyos döntéseket a haszonélvező nélkül nem hozhat meg. Ebben az értelemben a haszonélvezeti jog „erősebb” lehet, mint a tulajdonjog.
