Eteti a galambokat a szomszéd? Százezrekre büntethetik – ezt mondja a törvény
A szomszédokkal nem kötelező jó viszonyt ápolni, ám a szabályokat mindenkinek be kell tartania. A galambok etetése társasházban zavaró lehet, főleg, ha az „égi áldás” más lakók erkélyére hull. Mit tegyünk, ha a szép szó nem használ? Mutatjuk, kihez fordulhat, ha már nem bírja cérnával a hangzavart és a piszkot.
Bármennyire is a jó szándékból teszik, a notórius galambetetők a szárnyasokat is veszélyeztetik: a kenyér szinte semmilyen hasznos tápanyagot nem nyújt a madarak számára, főleg ha fehér kenyérről van szó. Magas a szénhidráttartalma, de hiányzik belőle a fehérje, az esszenciális zsírsav, a vitamin és az ásványi anyag. A madarak ettől jóllaknak, de alig jutnak valódi tápanyaghoz, így hosszú távon legyengülhetnek, megbetegedhetnek. A rendszeres etetés ráadásul túlszaporodáshoz vezethet, ami még több sz*rral, tollal és szaggal jár.
Nem mellesleg a hátrahagyott morzsa a környezetet is szennyezi, mivel gyorsan penészedik, vonzza a patkányokat és ha vízparton szórják ki, akkor a vízminőséget is rontja. Ezekkel pl. lehet érvelni (kulturáltan, és nem egymás felmenőit szidva veszekedni), hiszen egészen biztos, az illető nem akar rosszat, ha már veszi a fáradságot, hogy állatokkal törődjön. Azért sem a legszerencsésebb módja, mert jogszabályba ütközik.
Galambok etetése társasházban – mit mond a jog?
Budapesten pl. a 48/1994. (VIII. 1.) rendelet kifejezetten tiltja az állatok – különösen a galambok – etetését közterületen, ha az az ingatlan, a környezet vagy az emberi egészség károsodását okozza, vagy ennek veszélyét hordozza. Ez nem csak a közterekre vonatkozik: a társasházakban is lehet jogsértő az etetés, ha közös tulajdonú erkélyre, udvarra vagy lépcsőházba szórják az ételt, vagy ha az más lakók jogait, nyugalmát, egészségét zavarja.
A társasházi törvény (2003. évi CXXXIII.) kimondja: minden tulajdonostárs köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely másokat jogai gyakorlásában zavar vagy érdekeiket sérti. Márpedig a galambok által okozott zaj, a hátrahagyott ürülék, a kártevők és a bűz zavaró tényezők, amelyek a lakók érdekeit sértik.
Ha a szomszédot nem hatja meg a kérés vagy a józan ész…
Érdemes először a közös képviselőt értesíteni. Ha a ház szervezeti és működési szabályzata kitér a galambetetés tilalmára, akkor hivatalosan is felszólíthatja a rendetlen lakót. Ha ez sem elég, a jegyzőhöz fordulhatunk birtokvédelmi eljárásért – különösen akkor, ha az etetés közterületre is kihat, pl. amikor az ablakon kihajigált kenyérdarabok a járdára hullanak. Súlyosabb esetben, amikor már közegészségügyi kockázat is felmerül, a járási hivatal népegészségügyi osztálya is bevonható, amely akár hatósági intézkedést is elrendelhet.
A jó szándék tehát önmagában nem elég – ha valaki mást veszélyeztet vagy zavar, annak következménye lehet, akár pénzbírság formájában is.
A galambetetés is szabálysértés
A 2012. évi II. törvény szerint szabálysértést követ el, aki közterületen szemetel, közforgalmú épületet vagy járművet beszennyez, vagy nem gondoskodik arról, hogy az általa felügyelt állat után eltakarítsa a szennyeződést.
A bírság összege helyszíni intézkedés esetén 5.000–50.000 forint lehet, de ha valaki hat hónapon belül ismét elköveti a szabálysértést, ez 70.000 forintig emelkedhet. Szabálysértési eljárásban – például jegyzői vagy rendőrségi intézkedés után – akár 150.000 forintos bírság is kiszabható, súlyosabb vagy visszatérő esetekben pedig 200.000 forintig terjedhet a büntetés.
