Bunkó vagyok, de törvényt nem szegek: a csendháborításról érthetően
Ugat non-stop a szomszéd kutyája? Vagy épp permetezni állt neki? Zaljik az élet, keressük a megoldásokat mindkét oldalt. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet világosan meghatározza, mikor számít csendháborításnak a zajkeltés. Este 22 és reggel 6 óra valamint délben 12 és 15 óra között tilos zajos tevékenységet folytatni. Ezekben az időszakokban sem halkabb munkagépek, sem fűnyíró, sem társasági zaj, sem barkácsolás nem engedélyezett lakóházas övezetben. A rendelet a zajszintek maximális határértékeit is megadja (nappal 50 dB(A), éjjel 40 dB(A)), ám a gyakorlatban ritkán mérnek műszerrel – a szomszédi panasz és jegyzőkönyv viszi a legnagyobb súlyt.
Ha te vagy a hunyó
Neked is jogod van a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez. Először is kérheted, hogy mutassák be a panaszt alátámasztó hangmérést, hiszen csak a rendeletben meghatározott decibel- és időhatárok túllépése számít szabálysértésnek.
Ha a rendőrség vagy a jegyző intézkedik, jogod van a határozat ellen fellebbezni a 30 napos határidőn belül. Kérheted az újabb zajmérést vagy helyszíni szemlét. Amennyiben társasházban laksz, kezdeményezheted, hogy a közös képviselő hívjon össze közgyűlést a házirend pontosítására (például, hogy a fűnyírás csak 8–19 óra között legyen engedélyezett).
Ha úgy érzed, a szomszéd túlzottan érzékeny, igénybe veheted a békéltető testületet is, ahol közvetítő segítségével alakíthatsz ki közös időbeosztást a zajos munkákra. Végső esetben, ha jogtalanul bírságoltak meg, polgári perben kérhetsz sérelemdíjat vagy a bírság visszatérítését – a törvény minden zajkeltőnek ugyanúgy biztosít védelmet, mint a zajt tűrő szomszédnak.
Ha a szomszéd zajong
Első lépésként mindig próbálj meg emberi módon szólni: közöld vele, hogy a 284/2007-es rendelet tiltja a zajt az említett időablakban. Ha a zaj továbbra is fennáll, vezesd pontosan a zajnapi naplót: jelöld meg az időpontokat, a zaj forrását, tartamát, s készíts hangfelvételt telefonoddal. Ezek a dokumentumok elengedhetetlenek a rendőrségi vagy jegyzői ügyintézés során.
Rendőrségi intézkedés
Ha fűnyíró dübörög 7 előtt, hőszivattyú zakatol éjjel vagy kipufogó dübörög a lakótelepen, nyugodtan hívd a 112-es segélyhívót. A rendőrség csendháborítás miatt szabálysértési eljárást indít, helyszíni jegyzőkönyvet vesz fel, és felszólítja a zajkeltőt a tevékenység leállítására. Ez a lépés a leggyorsabb módja a zaj elnémításának, de ha az intézkedés után is folytatódik a zavarás, további jogi eszközökhöz nyúlhatsz.
Jegyzői panasz és bírságolás
Amennyiben a rendőrség nem hozott tartós eredményt, írásos panaszt nyújthatsz be a lakóhely szerinti jegyzőnél. A jegyző 30 napon belül köteles zajvédelmi eljárást lefolytatni: a környezeti zajszintek vizsgálata és a helyszíni tapasztalatok alapján pénzbírságot szabhat ki, akár 10 000–200 000 Ft értékben . A bírság komolyabb fellépésre készteti a szabálysértőt, és gyakran elegendő, hogy tartósan csend legyen.
Különleges esetek
2025-ben szaporodnak a panaszok a hőszivattyúk zajára: bár nappal 50–60 dB-es működés engedélyezett, reggel 6 előtt tilos beindítani őket. Kérd be a zajkibocsátási adatokat a forgalmazótól, és ellenőrizd, megfelel-e a rendeletnek. A fűnyíró használatát a rendelet 7 órától engedi, de több önkormányzat 8 órát ír elő – mindig a helyi rendelet a mérvadó. Építési vagy társasházi felújításnál az engedélyezett munkaidő 7–19 óra között van, de a társasház házirendje vagy a kerületi szabályzat ennél szigorúbb lehet.
Bérlői zaj és szerződésfelmondás
Ha a bérlőtársad okozza a zajt, és a felháborító hangos munkák ellehetetlenítik a nyugodt életvitelt, a bérleti szerződés felmondása is opció: a Polgári Törvénykönyv lehetővé teszi, hogy a bérbeadó és a többi lakó kezdeményezze a bérlő szerződésszegés miatti távozását. A felmondáshoz előzetes írásos figyelmeztetés szükséges, és legalább két sikertelen alkalom után kezdeményezhető végleges kilakoltatás.
Más dologgal terrorizál a szomszéd? Segítünk! Keresse bizalommal Ügyfélszolgálatunkat.
A végső fegyverek
A békéltető testületek ingyenes mediációs szolgáltatást kínálnak, ahol párhuzamos megoldást találhatsz a szomszéddal, tárgyalóasztalnál egyezve – gyorsabb és olcsóbb, mint a bíróság. Ha azonban tartós zajártalom ér, és kártérítést szeretnél, polgári per keretében kérhetsz sérelemdíjat vagy használati tilalmat, amit a bíróság a zaj dokumentációja alapján ítél meg.
