Sokaknak megéri most nyugdíjba menni – ön is köztük van? Itt vannak az új számok
Megjelent a Magyar Közlöny, amelyben már szerepelnek a friss valorizációs szorzószámok. Sokan várták már ezeket a számokat, hiszen ezek alapján derül ki, hogy mekkora nyugdíjra számíthatnak azok, akik idén terveznek nyugdíjba vonulni. Íme, a valorizációs szorzó táblázat 2025-ös számai, és némi támpont ahhoz, hogy mi lehet az optimális időpont a nyugdíjazáshoz.
Betöltöttem a nyugdíjkorhatárt, érdemes azonnal nyugdíjba mennem?
A nyugdíjtörvény azt mondja, hogy öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt – ez Magyarországon jelenleg 65 év – és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. Tizenöt év szolgálati idő megléte és a nyugdíjkorhatár betöltése esetén öregségi résznyugdíjat lehet igényelni.
Nők esetében a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra való tekintet nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő korkedvezményes nyugdíja vehető igénybe. Azok a nők, akik rendelkeznek 40 év jogosító idővel, már a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően elmehetnek nyugdíjba, ha van 32 év szolgálati idejük és 8 év egyéb jogosító idejük (pl. gyereknevelés idején folyósított pénzbeli ellátás).
A 24.hu összegezte, hogy mi a különbség a nyugdíjazási időpontok között. Ha 2025-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2025. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2026. évi januári nyugdíjemelésben, és a tizenharmadik havi nyugdíj 2026-ban esedékes összegében.
Ha 2026-tól történik a nyugdíjba vonulás, a 2026. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az éves januári rendszeres nyugdíjemelésben először 2027-ben részesülünk. 2027-ben lehet első ízben megkapni a tizenharmadik havi nyugdíjat is.
A 2026. évi nyugdíjszámítási szabályokban új elem lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, ami a nyugdíj-megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.
Ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére, nézzük idén mik a konkrét számok.
Lennének még kérdéseid a nyugdíjszámítással kapcsolatban? Keresd Ügyfélszolgálatunkat és kollégáink két munkanapon belül segítenek!
Valorizációs szorzó táblázat 2025: megérkeztek a várva várt számok
Az adozona.hu osztotta meg a Magyar Közlönyben megjelent 2025-ös valorizációs számokat. Az induló nyugdíj kiszámításánál azokat a jövedelmeket veszik figyelembe, amelyek 1988. január 1-től a nyugdíjazás kezdő napjáig kerültek kifizetésre. “A nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket, jövedelmeket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve naptári évenként a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítják.” Magyarul a 2025-ös nyugdíjazásoknál a megelőző időszak kereseteit a 2024. évi szintre kell valorizálni az országos nettó átlagkereset-növekedés mértéke alapján.
Minden évben mások a valorizációs szorzószámok, amelyeket a kormány márciusban határoz meg. Mi történik azokkal, akik pont úgy mennek nyugdíjba, hogy még nincsenek meg az új valorizációs számok? Az érintettek nyugdíjelőlegben részesülnek a márciusi számok megjelenéséig.
Idén a valorizációs szorzók 13,3 százalékkal emelkednek, íme a konkrét számok:
| Valorizációs szorzók 2025 | A | B |
| 1. | Év | Szorzószám |
| 2. | 1950. | 679,815 |
| 3. | 1951. | 636,620 |
| 4. | 1952. | 500,992 |
| 5. | 1953. | 471,765 |
| 6. | 1954. | 430,761 |
| 7. | 1955. | 409,701 |
| 8. | 1956. | 378,731 |
| 9. | 1957. | 325,273 |
| 10. | 1958. | 318,092 |
| 11. | 1959. | 305,039 |
| 12. | 1960. | 297,940 |
| 13. | 1961. | 293,949 |
| 14. | 1962. | 286,816 |
| 15. | 1963. | 275,995 |
| 16. | 1964. | 267,199 |
| 17. | 1965. | 266,270 |
| 18. | 1966. | 253,666 |
| 19. | 1967. | 245,820 |
| 20. | 1968. | 240,684 |
| 21. | 1969. | 230,688 |
| 22. | 1970. | 216,495 |
| 23. | 1971. | 206,971 |
| 24. | 1972. | 196,370 |
| 25. | 1973. | 183,006 |
| 26. | 1974. | 169,925 |
| 27. | 1975. | 159,405 |
| 28. | 1976. | 152,103 |
| 29. | 1977. | 141,492 |
| 30. | 1978. | 131,010 |
| 31. | 1979. | 124,535 |
| 32. | 1980. | 117,820 |
| 33. | 1981. | 110,628 |
| 34. | 1982. | 103,877 |
| 35. | 1983. | 99,403 |
| 36. | 1984. | 88,675 |
| 37. | 1985. | 81,131 |
| 38. | 1986. | 75,257 |
| 39. | 1987. | 69,299 |
| 40. | 1988. | 63,115 |
| 41. | 1989. | 53,990 |
| 42. | 1990. | 44,400 |
| 43. | 1991. | 35,378 |
| 44. | 1992. | 29,163 |
| 45. | 1993. | 24,782 |
| 46. | 1994. | 19,468 |
| 47. | 1995. | 17,287 |
| 48. | 1996. | 14,724 |
| 49. | 1997. | 11,867 |
| 50. | 1998. | 10,023 |
| 51. | 1999. | 8,893 |
| 52. | 2000. | 7,982 |
| 53. | 2001. | 6,871 |
| 54. | 2002. | 5,742 |
| 55. | 2003. | 5,028 |
| 56. | 2004. | 4,753 |
| 57. | 2005. | 4,318 |
| 58. | 2006. | 4,013 |
| 59. | 2007. | 3,894 |
| 60. | 2008. | 3,643 |
| 61. | 2009. | 3,576 |
| 62. | 2010. | 3,347 |
| 63. | 2011. | 3,146 |
| 64. | 2012. | 3,083 |
| 65. | 2013. | 2,938 |
| 66. | 2014. | 2,852 |
| 67. | 2015. | 2,735 |
| 68. | 2016. | 2,539 |
| 69. | 2017. | 2,248 |
| 70. | 2018. | 2,019 |
| 71. | 2019. | 1,813 |
| 72. | 2020. | 1,652 |
| 73. | 2021. | 1,520 |
| 74. | 2022. | 1,294 |
| 75. | 2023. | 1,133 |
Forrás: adozona.hu
Hogyan érdemes számolni?
Azt érdemes szem előtt tartani, hogy a nettó életpálya-átlagkereset összegét jelentősen befolyásolja a nyugdíjigénylés éve, mivel nagy hatással vannak rá a nyugdíj-megállapítás során éppen érvényben lévő valorizációs szorzók.
Farkas András kiemeli, hogy a nyugdíjszámítás módja miatt egyre inkább számít, hogy ki melyik évben megy nyugdíjba. Ennek eredményeképpen minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíját, annál jobban járhat.
Aki megteheti, annak a jelenlegi gazdasági helyzetben megérheti inkább tovább dolgozni és későbbre halasztani a nyugdíjazást.
