Mikor nem jár vissza a kaució? Ebben a 3 esetben a főbérlőnek igaza van

Lakás- vagy egyéb bérleti szerződés esetén mindkét fél akkor jár a legjobban, ha a jogok és kötelezettségek pontosan meghatározva szerepelnek a szerződésben. Így érheti a legkisebb kár a bérlőt és a bérbeadót is. Korábban írtunk arról, hogy mit tehet a bérlő abban az esetben, ha a főbérlő nem akarja visszaadni a kauciót. Most körül jártuk, hogy miért jó egyáltalán a kaució és mire kell figyelni szerződéskötéskor. A Polgári Törvénykönyv egyértelműen meghatározza, hogy mikor jár vissza és mikor nem jár vissza a kaució. Mutatjuk a 3 leggyakoribb esetet.

Miért van szükség kaucióra? 

A kaució, más néven óvadék vagy biztosíték, amelyet  a bérlő fizet a bérbeadó számára, legyen szó lakásról, autóról vagy egy garázs bérlésről. A kaució átadása a bérleti szerződés megkötésekor történik és nagyon fontos, hogy készüljön az átadás-átvételről is egy külön átadás-átvételi papír. Mindenképpen legyen írásos nyoma, hogy a bérlő pontosan milyen összegű kauciót fizetett a bérbeadónak.

A kaució célja az, hogy legyen egy biztosíték arra az esetre, ha a bérlő elmarad a számlák befizetésével vagy kárt tesz a lakásban. A kaució összege általában két havi bérleti díj szokott lenni, de természetesen ennek összegét a bérbeadó határozza meg.

Kiköltözéskor vagy a szerződés lejártakor a kaucióval el kell számolnia a bérlőnek és a bérbeadónak. Ez így egyszerűen hangzik, de mégis milyen problémák adódhatnak a kaució körül?

Mikor nem jár vissza a kaució?

A szerződés megszűnésekor a bérbeadó köteles elszámolni a kaucióval, amelynek során megvizsgálja, hogy volt-e a bérlőnek kifizetetlen számlája vagy történt-e károkozás az ingatlanban.

Ha minden rendben, a bérlő maradéktalanul visszakapja a kaució összegét, amelyet a beköltözéskor kifizetett a bérbeadó részére.

Ebben a helyzetben nagy segítség, ha előre gondolkodik mindkét fél és ennek megfelelően nemcsak a kaució összege és az átadás-átvétel van írásban rögzítve. A bérleti szerződésben is lehet rögzíteni, hogy milyen állapotban került átadásra az ingatlan és van-e ezzel kapcsolatban valamilyen kötelezettsége a bérlőnek. Például a bérlő átfestheti a falakat, de kiköltözéskor vissza kell festenie az eredeti színre.

A fenti helyzetek viszonylag egyértelműnek tűnnek, így érdemes megnézni, hogy mikor nem jár vissza a kaució. 

1. Értékcsökkenés a lakásban: ha a bérlő nem megfelelő állapotban adja vissza a lakást. Az ingatlant a rendeltetésszerű használaton felül is lelakja, például dohányzik a lakásban, pedig nem megengedett.
2. Kisállatok okozta károk: megrongált falak vagy szakadt kanapé huzat.
3. Fizetési hátralék, közüzemi tartozások esetén sem jár vissza a kaució.

Ezekben az esetekben a főbérlő nem köteles visszaadni a kauciót a bérlőnek, a károkozás mértékének megfelelően levonhatja a kár vagy a tartozás összegét.