Meddig tart a kilakoltatási moratórium? Mentőöv vagy tüneti kezelés?

A téli kilakoltatási moratórium kezdete november 15. Sok családnak jelent ez óriási megkönnyebbülést, hiszen a moratórium ideje alatt nem kerülhetnek utcára. Ugyanakkor a moratórium intézménye nem oldja meg a lakhatási válság egyre szélesedő problémáját – mutat rá az Utcajogász. Mi lenne a megoldás, a kilakoltatási moratórium meddig tart, és mit érdemes tudnia azoknak, akiket a kilakoltatás fenyeget? Az Utcajogász közleménye és korábbi cikkünk alapján összefoglaltuk a tudnivalókat.

Az Utcajogász 2010 óta nyújt ingyenes jogi segítséget lakhatási és szociális jogok területén rászorulóknak. Mint írják, a tavalyi évben a gazdasági válság következtében radikálisan megnőtt a hozzájuk fordulók száma. 2024-ben arra számítottak a szervezet jogász önkéntesei, hogy a segítségkérők száma alacsonyabb lesz, ám jelentős csökkenés nem történt. Számokban kifejezve: idén januártól október végéig 472 ügyfél kereste fel a Blaha Lujza téri személyes ügyfélfogadást, és 400 ember fordult a szervezethez e-mailben.

Röviden a kilakoltatási moratóriumról

A kilakoltatási moratórium intézménye 2003 óta létezik Magyarországon. A végrehajtási eljárások ezen időszakok alatt sem állnak, kizárólag a kilakoltatások foganatosítása az, ami halasztásra kerül. Ilyenkor felgyűlik az elintézésre váró ügyek száma a végrehajtóknál, amelyet a tavaszi időszakban nagy kilakoltatási hullám követ.

A lakhatási szegénységben élő, adóssággal küzdő emberek problémáit ugyanis általában nem oldja meg ez a pár hónapnyi haladék. A tavalyi évben összesen 2305 lakáskiürítést foganatosítottak, az idei év első felében pedig (amelyből négy hónap moratóriumi időszak volt) 737-et.

A közhiedelemmel ellentétben kilakoltathatók olyan emberek is, akik tartós betegséggel élnek és ápolásra szorulnak, és elveszthetik lakhatásukat kisgyermekes családok is. Mivel az ezt követő elhelyezés legtöbb esetben nincs megoldva, a kilakoltatás a gyermekes családok szétesését, a gyerekek állami gondozásba helyezését eredményezi.

A kilakoltatás egy hosszú jogi folyamat utolsó állomása. A jogerős bírósági döntést követően, legyen szó bérleti szerződés felmondásáról vagy saját tulajdonú ingatlan árverezéséről, már csak halasztásra van lehetőség, ezért különösen fontos, hogy az ügyfelek korábban, még a bírósági döntést megelőzően forduljanak a szervezet jogsegélyszolgálatához.

Utcajogász: a lakhatás problémájának megoldása állami feladat

Legalábbis az lenne. A szervezet szerint a legfontosabb jogi lépések a következők lennének (röviden):

1. Nemzetközi kötelezettségek: Magyarország ratifikálja az Európai Szociális Karta lakhatáshoz kapcsolódó cikkét.
2. Alkotmányos alapjog: Az emberhez méltó lakhatás jogának rögzítése az Alaptörvényben.
3. Állami lakáspolitika: Méltó lakhatást biztosító és bérleti piacot szabályozó politika kidolgozása.
4. Hajléktalanság kriminalizációjának megszüntetése: Az Alaptörvény hajléktalanságot büntető cikkének eltörlése.
5. Kilakoltatás védelem: Az állami lakóingatlanokból csak elhelyezéssel lehessen kilakoltatni.
6. Bérleti piac szabályozása: A bérleti szerződések kiegyensúlyozása és a lakhatási férőhelyek számának figyelembevétele.
7. Lakáskiürítések jogszerűsége: Az eljárásoknak meg kell felelniük az Emberi Jogok Európai Bíróságának arányossági elvének.
8. Önkényes beköltözés büntetésének megszüntetése: Csak szabadságot nem korlátozó szankciók alkalmazása.
9. Végrehajtási szabályok módosítása: Lakásárverések feltételeinek szigorítása és piaci viszonyokhoz igazítása.
10. Meghallgatás és jogorvoslat biztosítása: Önálló eljárási jogok bevezetése a lakáskiürítések során.

A kilakoltatási moratórium meddig tart? Jogok és lehetőségek

A kilakoltatási moratórium Magyarországon november 15. és április 30. között védi a rászorulókat. Kivételt képeznek az önkényes lakásfoglalók vagy határozott idejű bérleti szerződések lejárta utáni esetek. Fontos a jogi támogatás igénybevétele, például ingyenes tanácsadás elérhető szervezeteknél – mint az Utcajogásznál.

Téli kilakoltatási moratórium idején az érintettek főbb jogai a következők:

1. Moratórium védelme: November 15. és április 30. között általában nem végezhetnek kilakoltatást.
2. Jogi képviselethez való jog: Az érintettek jogosultak ügyvédi vagy jogsegély szolgáltatások igénybevételére.
3. Tájékoztatáshoz való jog: A kilakoltatásról és jogi lehetőségeikről egyértelmű tájékoztatást kell kapniuk.
4. Kivételek tisztázása: Például önkényes lakásfoglalás esetén a moratórium nem vonatkozik.
5. Támogatások igénylése: Egyes civil szervezetek és állami programok segítséget nyújtanak.

Bővebben a témáról itt írtunk.