Az európai uniós tagállamok átlagosan a GDP 27 százalékát költik szociális kiadásokra, Magyarország ehhez képest csak 16 százalékot- derül ki az Eurostat adataiból. A szociális kiadásokba tartoznak többek között a családtámogatások és a gyermekvédelemmel kapcsolatos kiadások is. Ahogyan az oktatás esetében, a szociális kiadásoknál is hasonló a helyzet. A korai életkorban elszenvedett hátrányokat egyre nehezebb az idő múlásával behozni. A szociális kiadások esetében ez azt jelenti, hogy minél jobban működik a szociális védőháló, annál könnyebben csökkenthetők a családokat érintő problémák és nehézségek. Milyen hatással van a szociális kiadások mértéke egy ország működésére és hol áll a rangsorban Magyarország a többi EU tagállamhoz képest?
Mit befolyásol a szociális kiadások mértéke?
Megfelelő mértékű családtámogatásokkal csökkenthetők a korai életkorban elszenvedett hiányok, amelyek egyébként növelik a későbbi anyagi és szociális depriváció esélyét. Csakhogy jelenleg inkább a jövedelemhez kötött támogatásokat részesíti előnyben a kormány. Az ilyen jellegű támogatások azoknak nyújtanak segítséget, akik egyébként is rendelkeznek biztos jövedelemmel – ilyen például a családi adókedvezmény. Vagy rendelkeznek elegendő tőkével, például a CSOK Plusz igénybevételéhez.
Így még inkább hátrányos helyzetbe kerülnek az egyébként is nehéz helyzetben lévő családok.
Hol áll a rangsorban Magyarország a többi EU tagállamhoz képest?
Magyarország szociális ellátásokra fordított kiadásainak aránya nem sokat változott az elmúlt években. Akár korábbi adatokat nézünk, például 2014-ből, akár a G7 vonatkozó írását, nincs kiugró változás. A magyar kormány 2021-ben is a többi tagországhoz képest arányaiban a legkevesebbet költötte szociális védelemre. Miközben a tagállamok többsége arányaiban erre költötte a legtöbbet.
Kik költenek a legtöbbet?
A szociális kiadásokra fordított költések tekintetében az első helyeket Franciaország, Ausztria, Olaszország, Finnország és Németország foglalja el az EU rangsorban. Míg a sor végén álló országok átlagosan 16%-ot fordítanak GDP arányosan a szociális ellátásokra, addig az élen ez az arány 30% körül mozog.
Mennyit költünk az egészségügyre?
Sajnos még kevesebbet. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy 2022-ben a magyar kormány a GDP 4,7 százalékát költötte egészségügyre és betegellátásra, ennél csak Bulgáriában, Írországban alacsonyabb az arány, Litvániában azonos mértékű. A szomszédaink közül Szlovákiában például 5,7, míg Ausztriában 8,5 százalék- írja a 24.hu.
