Minden, amit az Erasmus-ügyről tudni kell
Több ezer, alapítványi fenntartású egyetemen tanuló diák és oktató maradhat ki az Erasmus+ és a Horizont Európa kutatói programokból. Mire számíthatnak a program résztvevői, mi vár a jelentkezőkre? Van-e élet az Erasmuson kívül? Tényleg bukjuk a külföldi csereprogramot? Jöjjenek a válaszok az égető kérdésekre!
Mi az az Erasmus-ügy?
Hétfő reggel robbantotta a hírbombát a Népszava, miszerint az Európai Bizottság döntése értelmében nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.
Jelenleg 21 ilyen modellváltó intézmény van, így ha nem születik megoldás, magyar diákok ezrei bukhatják a lehetőséget, hogy részt vegyenek az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban. A kormánynak márciusig kell teljesítenie azokat a feltételeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy ismét részesüljenek az intézmények az uniós pénzekből.
Mit jelent ez a programban résztvevő diákoknak?
A döntés a 2022. december 15. után elbírált pályázatokra vonatkozik, így nem érinti azokat a diákokat, akik már kint vannak, vagy megkötötték velük az Erasmus-szerződést. „Nekik ugyanúgy utalni fogják az ösztöndíjat, és nem bontanak fel egy tavaszra időzített utat” – árulta el a HVG-nek Budai Marcell, a HÖOK szóvivője. Vagyis
azoknak, akik most kapják az ösztöndíjat, vagy már folyamatban van a pályázatuk, nincs semmilyen félnivalójuk.
Viszont minden más érintett tanácstalan.
Mikor jön a feketeleves?
Nagyjából másfél év múlva. A mostani döntés 2024 februárjától jelenthet majd problémát, hiszen a hazai és nemzetközi egyetemek március végén kötik meg a szerződéseket egy évre előre. 2024 nyarán futnak ki azok az 1-2 éves programok, amelyekre még megvan a pénz. Ha nem sikerül rendezni a helyzetet, akkor a magyar hallgatók búcsút mondhatnak az Erasmusnak.
Mit (nem) tudunk még?
Az Erasmus több, mint a diákok külföldi tanulása, hiszen mára ide tartozik az oktatók és más dolgozók 1-1 hetes tanulmányútja, illetve az egyetemek közti együttműködés is – figyelmeztet a lap. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az Erasmus programnak pontosan mely ágait érinti a tiltás. A hazai Erasmus+-programot bonyolító Tempus Közalapítvány honlapján vannak olyan pályázatok, amelyeknek február 24-e a leadási határideje – ezek sorsa szintén kérdéses.
Technikailag kivitelezhető lenne, hogy az állam finanszírozza a diákok külföldi tanulmányait az Erasmus helyett, azonban Budai Marcell szerint ez nem ennyire egyszerű: a külföldi egyetemen múlik, belemennek-e ebbe, vagy sem.
Mi, ha nem Erasmus?
Nemcsak az Erasmus programmal tanulhatnak a hallgatók külföldön, más ösztöndíjra is pályázhatnak: ilyen pl. a Campus Mundi, a CEEPUS, a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, a Collegium Hungaricum, az Államközi Ösztöndíjak. Részletek itt.
