Garancia jogszabály 2023 – 5 dolog, amit a legtöbben rosszul tudnak

Itt a Black Friday, közelednek az ünnepek, már csak ezért sem árt tisztázni, hogyan is működik pontosan a jótállás, avagy hétköznapi nevén a garancia. A köztudatban számos tévhit él a témával kapcsolatban, ráadásul ott van még a termék- és a kellékszavatosság fogalma is. Vásárlóként pontosan kell tudnunk, hogy melyik mit jelent, hiszen csak így érvényesíthetjük teljes mértékben a jogainkat. A garancia jogszabály 2023-ban is változott – mutatjuk az újdonságokat, leggyakoribb félreértéseket.

Jótállás, garancia, szavatosság – mit monda a fogyasztóvédelem.

A jótállást (közismert nevén garanciát) a kereskedők általában önként vállalják, de bizonyos termékek (tartós fogyasztási cikkek) esetén azt jogszabály is kötelezően előírja. A Fogyasztóvédelem azt írja, a jótállás azt jelenti, hogy a jótállást nyújtó fél (eladó) a hibátlan teljesítésért olyképpen felel, hogy a jótállás időtartama alatt felmerült minőségi kifogás esetén a felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék fogyasztó által történő nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett. De mi az a hibás teljesítés? Nos, leegyszerűsítve, ha a termék nem felel meg a minőségi követelményeknek.

Ami a szavatosságot illeti, megkülönböztetünk kellék-, illetve termékszavatosságot:

• A kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy bármilyen termék eladásáról is legyen szó, a kötelezett (a termék eladója, a szolgáltatásnyújtást teljesítő fél) a termék hibájáért (pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba-ok miatt bekövetkező hibáért) kellékszavatossági felelősséggel tartozik. Egyszerűbben: az eladó felelősséget vállal a rejtett vagy gyártási hibáért.
• A termékszavatosság azt jelenti, hogy az eladott termék hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserélje ki.

Mi az a sávos jótállás?

2021. január 1-jétől vezették be az ártól függő, úgynevezett sávos jótállás. A vonatkozó kormányrendeletben felsorolt termékek

• 10 ezertől 100 ezer forintig 1 év;
• 100 ezer forint felett, 250 ezer forintig 2 év,
• 250 ezer forint felett 3 év jótállással bírnak.

A jótállás lényege, hogy amennyiben ezen időszak (tehát az 1, 2 vagy 3 év alatt) meghibásodik a termék, akkor az eladó köteles felelősséget vállalni a termék hibájáért. E kötelezettség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba a termék eladása után keletkezett – magyarul azt a fogyasztó okozta.

Garancia jogszabály 2023: apró, de lényeges változás

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletet idén júniusban módosuk. Nem nagy dologról van szó, mégis fontos: a szabályok szerint 2023. június 25. napjától a jótállási jegyen a termék vételárát is fel kell tüntetni. (Hogy még mit, azt itt lehet megnézni.)

Ennyi bevezetés után jöjjenek a leggyakoribb jótállással, vagyis garanciával kapcsolatos tévhitek:

Garancia jogszabály 2023 – 5 dolog, amit talán te is rosszul tudsz

1. Tévhit: Jótállási jegy nélkül nincs garancia.

A valóság: Tény, hogy a jótállást, azaz a garanciát a jótállási jeggyel érvényesíthetjük, azonban előfordulhat, hogy ezt a nagy sietségben rosszul töltik ki a boltban, esetleg elfelejtik odaadni. Ezek a körülmények nem mentesítik az eladót: ha számla vagy a blokk bemutatásával tudjuk igazolni a vásárlást, akkor a kereskedő jótállási jegy nélkül is köteles eleget tenni a garanciának. Ha a boltban arra hivatkoznak, hogy a jótállási jegyet átadtak, akkor azt nekik kell bizonyítani.

2. Tévhit: Számla vagy blokk nélkül nem lehet érvényesíteni a garanciát.

A valóság: Vásárlóként nekünk azt kell bizonyítanunk, hogy az árut valóban az adott üzletben, kereskedésben vettük. Ennek legegyszerűbb módja a blokk vagy a számla bemutatása, de ott van még ugyebár a jótállási jegy. Ami idéntől már azt is tartalmazza, hogy a terméket mennyiért vásároltuk.

3. Tévhit: A megvásárolt terméket 3 munkanapon belül visszavihetjük a boltba, ha meggondoltuk magunkat.

A valóság: Nincs olyan jogszabály, amely előírná a kereskedőnek, hogy a terméket kötelező 3 munkanapon belül visszavennie/kicserélnie, ha az áru nem volt használatban. (Ettől függetlenül dönthet úgy, hogy ezt megteszi.) A terméket kicserélni csak akkor kell, ha az hibás. Ha sem kijavítani, sem kicserélni nem lehet, akkor kerül sor a vételár visszafizetésére.

4. Tévhit: Szavatosság esetén mindig a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a termék már a vásárláskor hibás volt.

A valóság: 2022. január 1-től hazánkban is hatályba lépett a szavatossági jog módosítása: az EU teljes területén egységesen két éves kellékszavatossági időszakon belül immár nem 6 hónapig, hanem 12 hónapig kell vélelmezni, hogy a vásárlás után felismert hibát nem a fogyasztó használata okozta. Azaz, ha a termék 1 éven belül elromlik, akkor nem a vásárlónak kell bizonyítania, hogy az már a megvásárlásakor is hibás volt. Éppen ellenkezőleg: ha a kereskedő el akarja utasítani a reklamációt, az ő kötelessége bizonyítani, hogy a fogyasztó által észlelt hiba a megvásárlás után, használat közben keletkezett.

5. Tévhit: A használt autókra nem vonatkozik garancia.

A valóság: A törvény használtautó-vásárlásnál két esetet különböztet meg: vagy cégtől vettük a kocsit, vagy magánszemélytől. Általánosságban elmondható, hogy autókereskedés esetén a vevőt, magánszemélytől történő vásárlás esetén pedig az eladót védi a szabályzás. A témáról itt írtunk részletesen.