Mi kerüljön a komposztba? Mi semmiképpen?

A komposztálás egy olyan folyamat, amely során a szerves anyagok lebomlanak és tápanyagdús talajjavító anyaggá alakulnak át. Ez a fenntartható módszer segít csökkenteni a hulladék mennyiségét és elősegíti a kertek és növények egészséges növekedését. Sokan tartanak tőle, pedig a munka nagy részét a természet elvégzi helyettünk, nekünk csak össze kell hordani a hulladékot. Persze nem mindegy, hogy mit. Mi kerüljön a komposztba, és mi az, aminek még véletlenül sem szabad? Itt a válasz.

A komposztálás szabályai

Elsőként meg kell találnunk a megfelelő helyet és komposztálót. Ha kertes házban élünk, viszonylag könnyű dolgunk van: maradék deszkából kiváló komposztálót építhetünk nagyjából fél óra alatt, de még ez sem kötelező. Magához a komposztálás folyamatához nem szükséges sem láda, sem tároló, tény azonban, hogy a kertet rendezettebbnek mutatja. Hová kerüljön? Legjobb a kert egy félárnyékos, könnyen megközelíthető részét választani, ami nem túl nedves, nem túl napos.

Gödröt ásni, betonteknőt készíteni nem kell, mert az a legjobb, ha az összegyűjtött anyag érintkezik a talajjal. A sikeres komposztáláshoz a levegőben lévő oxigénre is szükség van, emiatt szellősen kell rétegezni a hulladékot. Minél többféle anyagból készül a komposzt, annál gyorsabb lesz a korhadási folyamat és annál jobb minőségű végtermékhez jutunk. Fontos rendszeresen keverni, átforgatni az anyagokat, hogy elősegítsük a lebomlást.

Mire figyeljünk még? A komposztálás előtt az alapanyagokat minél jobban fel kell aprítanunk, mert így meggyorsítjuk a bomlás folyamatát. Kb. 1-1,5 méter magasságig halmozhatók a rétegek, ha ezt elértük, akkor érdemes új halmot indítani. Hagyjuk a másikat érni, szellőzni, amíg el nem készül a tápanyagban dús, érett komposzt.

Hogy az mikor következik be? Általában 9-12 hónap szükséges hozzá. 3 hónap után már friss komposztot kapunk, ennek azonban még érnie kell. Az érett komposzt sötét színű, morzsálódik és semmiképpen sem rossz szagú; olyan illata van, mint a földnek eső után. Az ún. zsázsa teszttel könnyen ellenőrizhetjük, hogy már fel lehet-e használni.

Mikor érdemes komposztálni?

Mindig, amikor van elég organikus anyag rendelkezésre. Ezek lehetnek zöldség- és gyümölcslevelek, kávézacc, tojáshéj vagy akár fűnyesedék. Az őszi időszakban például könnyen lebomló falevelek is használhatók. Ezzel el is érkeztünk a következő ponthoz.

Mi kerüljön a komposztba? Mi ne?

Könnyen lebomló anyagok, mint például a falevelek, gyümölcs- és zöldséghulladék vagy kerti nyesedék ideálisak komposztálásra. Ezek hozzájárulnak az organikus anyagok bomlásához, így tápanyagban gazdag talajt hoznak létre.

Vannak olyan anyagok is, amelyek nehezen bomlanak le a kertben, vagy akár gátolhatják a komposztálás folyamatát. Ilyenek például az állati eredetű hulladékok (hús vagy tejtermékek), olajos ételek maradványai vagy műanyagok. Ezeket semmiképpen se tegyük a komposztba, mert lassítják és meg is szakíthatják az organikus bomlást.

Háztartási szerves hulladékok, amiket bátran komposztálhatunk

Gyümölcsök maradékai (héjak, csutkák, levelek), zöldségek maradékai (torzsák, szárak, levelek, héjak), tojáshéj apró darabokra törve, kávézacc, teafű (nem filteres), fűszerek, gyógynövények, haj, szőr, köröm (nem festett), elszáradt virágok, cserepes növények és ezek földje, növényevő háziállatok alma (húsevőké nem).

Mi kerüljön a komposztba a kerti zöldhulladékok közül?

Kerti növények ágai, gallyai, kérge minél jobban felaprítva, elhervadt virágok, levágott növényi szárak, fűnyesedék, falevelek, kezeletlen fa, használt virágföld.

Nem komposztálható anyagok

Olyan háztartási hulladékok, mint pl. csomagolóanyagok, veszélyes hulladékok, textilhulladék, vegyszerek, festékek. Ezek részben vagy egyáltalán nem lebomló anyagok, amelyeknek nincs helye még a kommunális hulladékban sem, nehogy komposztálóban.

Főtt ételmaradékok, pékáruk, feldolgozott élelmiszerek, állati eredetű maradékok (pl. csont, tejtermék, zsír) sem kerülhetnek bele, mert ezek vonzzák az rágcsálókat és fennáll a fertőzés veszélye. Nem komposztálható továbbá a használt olaj, növényi zsíradék, használt zsebkendő, törlőkendő, kozmetikai korong és hasonlók, a cigarettacsikk, kezelt fa, parafadugó, faforgácslemez. A porzsák tartalmát sem önthetjük a komposztra. Tilos a gyertyamaradék, teafilter, hús- és mindenevő állatok alma, papírcsomagolások, újságok, kiadványok és a faszén hamuja.

Mi van a növényekkel? Minden mehet bele?

Nem egészen. Vannak korlátozottan komposztálható anyagok is. Ezek közé tartoznak a tűlevelűek, amelyek nehezen bomlanak le gyanta és illóolaj tartalmuk miatt. A komposztot elsavasíthatják, jobb tehát külön kezelni. Sokan tudják úgy, hogy a diófalevél nem bomlik le. Az igazság az, hogy lebomlik, csak lassabban: a lebomlást gátló anyagok a levéllel együtt nagyjából 1 év alatt alakulnak át a komposztálódás során. Kezeljük külön, vagy csak mértékkel.

Más a helyzet a gyomnövényekkel. Esetükben arra kell figyelni, hogy virágzáskor és felmagzáskor ne tegyük bele a komposztálóba, mert előfordulhat, hogy a magok a kész humuszban is csíraképesek maradnak. Virágzási időszakon kívül viszont nyugodtan komposztálhatjuk ezeket. A déli gyümölcsöket csak kis mennyiségben javasolt komposztálni, mert egyrészt sokkal lassabban bomlanak le hazánkban, másrészt héjukat vegyszerrel kezelik, hogy a boltok polcaira frissen kerüljenek ki.

Nem színes vagy kezelt papírcsomagolásokat, újságokat alapvetően nem javasolt komposztálni, ezeknek a szelektívben van a helyük. Azonban segíthet a megfelelő szénnitrogén arányt helyreállítani, ha nincs elég száraz anyag (de érdemesebb más segédanyagot használni pl. zeolitot, faforgácsot). Korlátozottan komposztálható még a fahamu, illetve a 100%-ban természetes alapanyagú, nem festett vagy kezelt textilek (pl. pamut, len, gyapjú).

Azokban a kertekben is akad tennivaló, ahol (még) nincs komposztáló. Íme a legfontosabb őszi feladatok:

Forrásunk volt: humusz.hu, zoldszokasok.hu, agrarszektor.hu