Drága az élelmiszer, mégis pazaroljuk
Képzeld el, ahogy bemész a boltba, bevásárolsz három zacskónyi élelmiszert, aztán hazamész és egyet rögtön kivágsz a kukába. Statisztikailag nagyjából ez történik az étellel napjainkban. A probléma, hogy ezzel az összes többi erőforrás is, ami az élelmiszer előállításához, szállításához kell, mind a szemétbe megy.
Na meg a pénzed.
Bár tisztában voltunk azzal, hogy az élelmiszerek jelentős része „nem teljesíti be küldetését”, azt nem tudtuk, mennyi pontosan, amit nem eszünk meg – egészen 2021-ig. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egy átfogó kutatása kimutatta, hogy 2019-ben 931 millió tonna élelmet (17%-a az összes rendelkezésre álló mennyiségnek) dobtunk ki. Ez 23 millió, teljesen megrakott 40 tonnás teherautó megtöltésére lenne elég, ami hétszer körbejárhatná a világot – írja a cosomosmagazine.com.
Magyarország különösen pazarlónak számít.
A 2021-es adatok szerint itthon átlag 90 kg élelmiszertől szabadultunk meg – fejenként! Tegyük hozzá, ebben benne van az is, amit nem használunk fel, így pl. a banánhéj, a káposztatorzsa, a krumpli héja, stb. Az adat még így hajmeresztő, főleg annak fényében, hogy kb. 2,5 millió magyar él a létminimum alatt. Nézzük, mi a helyzet máshol:
A fenti térkép megmutatja, hogy 2021-ben hány kilogrammnyi élelmiszert dobott ki az egyes európai országok egy-egy átlagpolgára. Nincs okunk büszkeségre, Magyarország a dobogó tetején áll. Szlovénia (34 kg) és Ausztria (39 kg) érték el a legjobb eredményt közvetlen szomszédaink közül, őket követi Szlovákia és Románia (70-70 kg), Ukrajna pedig (76 kg) előzi Szerbiát (83 kg) és Horvátországot (84 kg). A legpocsékabb adat a görögöké, 142 kg-mal toronymagasan vezetnek.
Magunk alatt vágjuk a fát.
Pazarolni nemcsak luxus, hanem kis túlzással egy hosszan elnyújtott öngyilkosság is. A megtermelt, de el nem fogyasztott élelmiszerek a klímaváltozásban is szerepet játszanak: a globális felmelegedésért felelős üvegház hatású gázok 10%-a az élelmiszerpazarlással hozható összefüggésbe – mutat rá a HVG. Mint írják, a feleslegessé vált termékek nemcsak a lebomlásukkal vagy elégetésükkel felszabaduló gázok miatt károsítják a környezetet, de kidobásukkal értelmét vesztik a megtermelésükbe, feldolgozásukba, csomagolásukba és szállításukba fektetett természeti erőforrások is.
Tervezz és használd fel!
Látjuk, van hová fejlődnünk. Azzal spórolhatunk a legtöbbet, ha odafigyelünk a méregdrágán megvásárolt élelmiszerekre: megtervezzük, mi lesz belőlük, időben feldolgozzuk őket és lehetőleg felhasználjuk a maradékot is.
