Nem tetszik, hibás a termék? A 14 napos elállás jogszabályáról érthetően
Számos tévhit, félinformáció kering az interneten az elállási joggal kapcsolatban, pedig a dolog nem bonyolult: ha a vevő úgy dönt, hogy az online vásárolt árucikkre nincs szüksége, akkor 14 napja van arra, hogy annak megvételétől elálljon. Ezt a jogát – néhány kivételtől eltekintve – minden esetben gyakorolhatja. Mi számít kivételnek, mikor veszi kezdetét az elállási idő, hogyan működik a 14 napos elállás hibás termék esetén? Válaszolunk a leggyakoribb kérdésekre.
Az Európai Unió komolyan veszi a fogyasztók védelmét. A szabályok szerint a vevőket termékek és szolgáltatások vásárlása esetén egyértelműen tájékoztatni kell a megvenni kívánt cikkről vagy szolgáltatásról, annak áráról, a szállítási díjról, valamint az őket probléma esetén megillető jogokról.
Elállási jog, elállási idő, mit jelentenek ezek pontosan? A vásárlástól való elállás joga
A vevőknek 14 napig joguk van ahhoz, hogy az interneten vagy a távkereskedelem valamely más formája révén – telefonon, csomagküldő szolgálattól vagy házaló ügynöktől – vásárolt termékek megvételétől elálljanak, az árut visszaküldjék, és a teljes vételárat visszakapják. A visszaküldés oka bármi lehet – akár az is, hogy a vásárló egyszerűen meggondolta magát.
Mi ennek a logikája? Online vásárlás során a vevő nem tudja kézbe venni, kipróbálni az adott terméket, csak képek, esetleg videók alapján dönt a rendelés leadása mellett. Ezt a helyzetet igyekszik kompenzálni a jog az elállás lehetőségével, védve a vásárlót.
14 napos elállási idő
A 14 napos elállási idő a megrendelt áruk átvétele utáni napon veszi kezdetét. Ha szolgáltatásról van szó, akkor a 14 napos elállási idő a szerződés megkötésének napján kezdődik. Amennyiben a kéthetes időszak utolsó napja munkaszüneti napra esik, az elállási idő az ezt követő munkanapon jár le.
Mik a kivételek?
A 14 napos elállási idő nem minden árucikkre vonatkozik, pl.
- repülő- és vonatjegyekre, koncertjegyekre, szállodafoglalásra;
- romlandó árukra (pl.: nem tartós élelmiszerek);
- egyedi megrendelésre készült, vagy a vevő egyéni igényeihez alakított termékekre (pl. méretre szabott öltönyre);
- az olyan hang- és képfelvételekre, illetve számítógépes szoftverekre, például DVD-kre, amelyek lezárt csomagolását a vevő átvételkor felbontotta.
- Higiéniai vagy egészségvédelmi termékekkel kapcsolatban csak akkor van a vásárlónak elállási joga, ha ezeket eredeti csomagolásukban, sértetlenül adja vissza. Vagyis itt nem működik az, ami pl. egy játékkonzolnál, hogy előbb kipróbálja, aztán dönt arról, megtartja-e vagy sem.
A lista nem teljes, de így is felmérhető, milyen termék számítanak kivételnek.
Hogyan lehet elállni a vásárlástól?
A vevőnek nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak. Ha szeretne elállni a vásárlástól, arról a kereskedőt is értesítenie kell, nem elég csak visszaküldeni az adott terméket. A tájékoztatást megteheti telefonon, levélben, e-mailben, de akár személyesen is, ha a webáruháznak van üzlethelyisége. Miután a vásárló jelezte döntését, 14 napja van az áru visszaküldésére.
Az áru visszaküldésének a költségét a vevő állja, kivéve, ha erről nem kapott előzőleg tájékoztatást a webáruháztól. Ilyen esetben az e-kereskedőnek (webshopnak) kell fizetnie a költséget. A vásárlónak csak azokat a költségeket kell állnia, amelyekről tájékoztatást kapott.
Nagy méretű áruk (például nagy háztartási készülékek vagy bútorok) esetében a kereskedőnek a visszaküldés költségének legalább a becsült összegét közölnie kell a vevővel. Ha nem üzletben (hanem pl. katalógusból) vesz nagy méretű árut, amelyet közvetlenül ki is szállítanak a vevőnek, akkor az érintett kereskedőnek saját költségén kell azt elszállíttatnia, amennyiben a vásárló eláll a termék megvételétől.
Mikor kapja vissza a vásárló a vételárat?
A kereskedőnek a vásárlástól való elállás közlésétől számított 14 napon belül vissza kell fizetnie a vételárat. Nem árt tudni, hogy ha nem kapta meg a visszaküldött árut, akkor késleltetheti a visszatérítést.
Ha szállítási költség is volt, a kereskedőnek a vételáron felül azt is meg kell térítenie a vásárlónak. Abban az esetben azonban, ha a vevő nem szokványos postai kézbesítést (hanem pl. gyorsfutár-szolgáltatást) kért, a kereskedőnek jogában áll ennek a költségét felszámolni.
14 napos elállás hibás termék esetén – mit tehet a vásárló?
A fogyasztókat az Európai Unióban vett termékek tekintetében legalább kétéves szavatossági idő illeti meg, méghozzá díjmentesen, akár az interneten, akár üzletben, akár postai megrendeléssel vásárolnak. Ha megvásárolt termékek valamelyike hibás, nem úgy néz ki vagy nem úgy működik, ahogy azt megvételre kínálták, a kereskedőnek kötelessége azt ingyen megjavíttatni vagy kicserélni, vagy a termék vételárának egy részét vagy egészét visszafizetni a vevőnek.
Azért azzal legyünk tisztában, hogy jelentéktelen probléma esetén (pl. karcos lett a könyv borítója) nem jár visszatérítés.
Kiegészítő garancia és szavatosság, avagy ne hagyjuk megtéveszteni magunkat!
Az üzletek vagy a gyártók gyakran kínálnak kiegészítő garanciát (ún. jótállást) – vagy külön díj fejében, vagy úgy, hogy ennek árát a termék vételára már tartalmazza. Ez további védelmet jelent a fogyasztónak, de semmiképp sem léphet a kétéves szavatosság helyébe, és nem csökkentheti le annak időtartamát – minimum kétéves szavatosságra ugyanis a vásárló mindenképpen jogosult az uniós szabályozás értelmében.
Ha egy üzlet olcsóbban kínál egy bizonyos terméket azon az alapon, hogy nem vállal rá garanciát, ez pusztán annyit jelent, hogy a jogszabályban előírt szavatosságon felül a fogyasztó nem részesül jótállás révén további védelemben. A vevőt minden esetben díjmentesen megilleti a kétéves szavatossági jog, ha a termék hibás vagy nem úgy néz ki, illetve nem úgy működik, ahogy azt megvételre kínálták.
Segítség kellene?
Ha nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy milyen vásárlói jogok illetnek meg, vagy egy konkrét problémára szeretnénk megoldást találni, akkor itt kaphatunk segítséget. Érdemes előtte a gyakran feltett kérdésekre adott válaszokat is elolvasni.
