Nem kell illetéket fizetni a lakásvásárláskor ezekben az esetekben: 8 kivétel, amit sokan nem tudnak
Lakásvásárlásnál alapesetben a NAV által megállapított forgalmi érték 4 százaléka a visszterhes vagyonátruházási illeték 1 milliárd forintig. Egy 60 milliós lakásnál például ez 2,4 millió forint. Éppen ezért nem mindegy, mikor nem kell illetéket fizetni lakásvásárláskor: a hatályos szabályok több valódi mentességet is adnak nekünk.
Az első lehetőség a CSOK vagy a CSOK Plusz. Ha ezek valamelyikével vásárolsz új vagy használt lakást, nem kell vagyonszerzési illetéket fizetned. Arra viszont figyelni kell mindenképppen, hogy ha később a támogatást vagy a kamattámogatást teljes egészében vissza kell fizetned, a NAV utólag az illetéket is kiszabhatja.
II. Olcsóbb lakásra váltásnál nulla lehet az illeték
Ha magánszemélyként olcsóbb lakást veszel annál, mint amit eladtál, teljes mentesség járhat, ha a régi lakást a vásárlást megelőző 3 éven belül vagy az azt követő 1 éven belül értékesíted. Ha az új lakás drágább, akkor sem feltétlenül kell a teljes vételár után illetéket fizetni. Ha a vásárlás előtti 5 évben eladtál egy másik lakást, vagy az újat a vásárlás után 1 éven belül adod el, akkor csak a két lakás értéke közötti különbség után kell illetéket fizetned. Fontos, hogy itt 5 évvel lehet visszamenni, míg ha olcsóbb lakást veszel, és teljes illetékmentességet szeretnél, csak 3 évvel.
III. Szülő és gyermek között nincs illeték
A mikor nem kell illetéket fizetni lakásvásárláskor kérdés egyik legegyszerűbb esete az egyenes ági rokonok közötti adásvétel. Szülő és gyermek, nagyszülő és unoka között a visszterhes vagyonátruházás illetékmentes, és ez az örökbefogadással létrejött egyenes ági rokonságra is vonatkozik. Testvérek között viszont az adásvétel nem ettől válik illetékmentessé: a testvérekre vonatkozó külön mentesség az öröklésnél és az ajándékozásnál fontos.
IV. Házastársak között sem kell fizetni
A házastársak egymás közötti visszterhes vagyonátruházása szintén illetékmentes. Ez lakás vagy tulajdoni hányad adásvételére is igaz. A házastársak akkor sem fizetnek illetéket, ha a közös vagyonuk megosztásakor kerül egyiküktől a másikhoz egy lakás vagy más vagyon. Ugyanez az illetékmentesség a bejegyzett élettársakra is vonatkozik.
V. Bizonyos új lakásoknál is teljes mentesség jár
Ha vállalkozó értékesítés céljára újonnan épített vagy építtetett új lakását vásárolod meg, és annak forgalmi értéke legfeljebb 15 millió forint, a szerzés illetékmentes. 15 és 30 millió forint között már csak kedvezmény jár: a 15 millió forintra jutó illetéket nem kell megfizetni, már ha a feltételek teljesülnek.
További ingatlan vásárlással kapcsolatos kérdésed maradt? Írj ingyenes Ügyfélszolgálatunknak, két munkanapon belül válaszolunk.
VI. Egyes állami és önkormányzati lakásoknál sincs illeték
Illetékmentes lehet az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló lakás megszerzése, ha azt a lakástörvény alapján elővásárlási joggal rendelkező személy vásárolja meg. Ez tehát nem minden önkormányzati lakásra automatikusan érvényes.
VII. A kisajátított ingatlanért kapott csereingatlan illetékmentes
A kisajátított ingatlanért kapott csereingatlan megszerzése illetékmentes. Ha viszont pénzbeli kártalanítást kapsz, és abból vásárolsz másik ingatlant, a mentesség a kártalanítás összegéig járhat; ha pedig az új ingatlan drágább, a többletre már nem terjed ki sajnos.
VIII. Természeti katasztrófa után vásárolt pótló lakásnál is járhat mentesség
Ha egy életvitelszerűen használt lakás természeti katasztrófa miatt megsemmisül vagy helyrehozhatatlanul megrongálódik, a helyette vásárolt lakás illetékmentes lehet. A feltételek azonban szigorúak: többek között nem lehet másik jelentős lakástulajdon, a pótló lakás forgalmi értéke pedig legfeljebb 10 millió forint lehet, és a szerzést határidőben be kell jelenteni.
Az első lakás önmagában nem jelent illetékmentességet
Fontos tévhit, hogy az első lakás automatikusan illetékmentes. Nem az. A 35 év alatti első lakásszerző 50 százalékos illetékkedvezményt kaphat, ha az egész lakás forgalmi értéke legfeljebb 15 millió forint. Első lakás megszerzésénél életkortól függetlenül kérhető legfeljebb 12 havi, egyenlő részletekben fizetendő pótlékmentes részletfizetés is. Az ingatlanszerzést illetékkiszabásra az ingatlanügyi hatóságnál kell bejelenteni, az illeték megállapításához szükséges nyilatkozatokat pedig 30 napon belül közvetlenül a NAV-hoz kell benyújtani. Erre szolgál a B400E-adatlap, amely legegyszerűbben az ONYA-ban küldhető be. Az első lakásszerzői kedvezmények feltételeiről legkésőbb az illetékfizetési meghagyás véglegessé válásáig kell nyilatkozni.
Ha egyik mentesség sem jár, akkor sem feltétlenül kell egy összegben fizetni. Magánszemély évente egyszer legfeljebb 2 millió forint NAV-nál nyilvántartott tartozásra kérhet legfeljebb 12 havi pótlékmentes automatikus részletfizetést; ezen felül indokolt esetben egyedi fizetési könnyítés, például részletfizetés vagy halasztás is kérhető. Ezek azonban nem csökkentik magát az illetéket, csak könnyebbé teszik a rendezését.
Hogy mikor nem kell illetéket fizetni lakásvásárláskor, mindig az ügylet pontos körülményeitől függ. A rokoni kapcsolat, a korábbi lakás eladásának időpontja, a támogatás és az ingatlan értéke is döntő lehet, ezért a mentességet még az adásvétel előtt érdemes ellenőrizni.
