Ennek az árstopnak hamarosan vége: mutatjuk, mi és mennyivel drágul
A kötelező élelmiszer- és drogériai árrésstop, valamint a lakossági kamatstop a jelenlegi állás szerint határozatlan ideig marad érvényben – de akkor minek lesz vége hamarosan? Volt egy megállapodás, ami a korábbi kormány és a bankok, biztosítók, telekommunikációs cégek között köttetett: a szolgáltatók – némi nyomásra, de önként – beleegyeztek abba, hogy átmenetileg elhalasztják az inflációkövető áremeléseiket. Ennek az árstopnak a vége 2026. június 30-a. Mutatjuk, mennyivel emelkednek a díjak.
Árrésstop vagy árstop? Gyakran keverik és veszik egy kalap alá a hétköznapokban, valójában azonban két teljesen különálló szabályozási kategóriáról van szó. Elsőként elmagyarázzuk, melyik mit jelent és hogyan működik.
Az árrésstopnak még nincs vége
Az élelmiszerekre vonatkozó árrésstopot 2025. március 17-én vezették be 30 alapvető élelmiszerre az évi 1 milliárd forintnál nagyobb nettó árbevételű kiskereskedelmi cégeknél. Decemberben ezt további 14 termékköre terjesztették ki, vagyis összesen jelenleg 44 termékről van szó. További 30 terméket jelent a drogériás árrésstop, ami 2025. május 19-étől van érvényben. Az intézkedéseket többször is meghosszabbították, a legutóbbi határidő 2026. május 31. lett volna, ám a leköszönő Orbán-kormány egy törvénymódosítással egyszerűen törölte a hatályvesztés dátumát.
A döntés értelmében időkorlát nélkül marad meg a fogyasztói hitelek kamatstopja is, amelyet legutóbb 2026. június 30-ig hosszabbítottak meg. Ezt még évekkel korábban, 2022 januárjában vezették be a lakossági ügyfelek védelmében (egy időben a kkv-kat is bevonták, de ennek már korábban vége lett).
Azt tehát, hogy az árrésstoptól mikor köszönhetünk el, még nem tudni. Kármán András, a Tisza-kormány pénzügyminisztere korábban arról beszélt, egyelőre fenntartják az árrésstopokat; az intézkedéseket csak fokozatosan, előre megtervezett menetrend szerint szüntetik meg, hogy ne gyorsítsák az inflációt.
Július 1-től árat emelnek a bankok és a mobilszolgáltatók
A bolti termékek és a hitelek ugyan védve maradnak, de a bankok, a biztosítók és a telekommunikációs cégek biztosan árat fognak emelni. Esetükben nem egy egyoldalú, kötelező állami intézkedésről van szó, hanem egy olyan egyezségről, amit még az Orbán-kormány nemzetgazdasági miniszterével, Nagy Mártonnal kötöttek. Ez egy „önkéntes” moratórium: a cégek vállalták, hogy idén júliusig nem emelnek a díjaikon, a szolgáltatásokért ugyanannyit fizetnek az ügyfelek, mint amennyibe azok 2024 decemberében kerültek. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a vállalatok átmenetileg nem érvényesítették a szerződéseikben egyébként rögzített inflációkövető díjemelést. Az ügyfelek ebből hónapokig annyit érzékeltek, hogy a mobil- és bankszámláik összege a nagy drágulás ellenére sem változott. Ez azonban már nem sokáig marad így.
Az árstop vége 2026. június 30.
Július elsejétől már semmilyen kormányzati egyezség nem tiltja a korrekciót. A szabályok szerint a bankoknak és a mobilcégeknek legalább 60 nappal korábban közzé kell tenniük az új hirdetményeiket, mielőtt azok életbe lépnének, így a júliusi drágulást már május elején kénytelenek voltak bejelenteni. A Népszava korábbi cikke alapján:
- A három nagy távközlési és internet-szolgáltató – a Magyar Telekom, a Yettel és a One – egységesen a lehetséges maximális mértékben, 4,4 százalékkal emelik az áraikat, pont annyival, ami az előző évi éves infláció volt.
- A CIB Bank a díjait 8 százalékkal emeli, így érvényesítve a tavaly elmaradt 3,7 százalékos emelést, az idén esedékes 4,4 százalékos növelés mellett.
- Az OTP Bank ügyfelei átlagosan 4 százalék körüli emeléssel számolhatnak.
- A közepes bankok közül az Erste, az UniCredit és a Raiffeisen egységes 4,4 százalékos emelést jelentett be júliustól, vagyis ezek a pénzintézetek is csak az idén esedékes emelést érvényesítik, a tavalyi 3,7 százalékot nem.
- Az MBH Bank július 31-étől, augusztus 1-jétől 8,1 százalékkal emeli a díjait, kivéve az MBH Megújulás Plusz számlacsomagokban, amelyeknél 4,4 százalékos a drágulás. Az alapszámla díjmentessége is megszűnik július 30-ától, illetve 31-étől (ügyfélcsoporttól függő, hogy kinek melyik napon pontosan). Az új havi díj az ezt követő naptól 1454 forint. Ez megfelel a jogszabály szerint felszámítható havi díj maximumának, az előző évi bruttó minimálbér fél százalékának – írja a HVG.
Maradt még kérdése a díjemelésekkel kapcsolatban? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.
Bár a júliusi díjemelések automatikusan élesednek, ez nem jelenti azt, hogy teljesen tehetetlenek vagyunk. A kötelező határidők miatt a bankok és a mobilszolgáltatók már kiküldték a tájékoztatókat, ezeket érdemes átnézni. Elképzelhető, hogy máshol olcsóbban bankolhatunk – az egyablakos bankváltással ma már minimális papírmunkával átmehetünk máshova. Ami pedig a telefont és internetet illeti: tényleg kihasználjuk a korlátlan díjcsomag előnyeit, vagy csak feleslegesen fizetjük a súlyos ezreket-tízezreket?
