Így emelik a súlyadót 2026-ban, itt vannak a pontos számok
A gépjárművek után fizetendő adó összege automatikusan igazodik az infláció alakulásához, viszont ez csupán egy a több lényeges módosítás közül. Cikkünkben átfogóan bemutatjuk, hogy kiket érint az adófizetési kötelezettség, milyen határidőkkel és összegekkel kell számolni, milyen kedvezmények vagy mentességek vehetők igénybe és hogyan alakul a súlyadó mértéke 2026-ban.
Valamint milyen teendők merülnek fel egy jármű adásvétele során. Emellett részletesen ismertetjük az új szabályozási elemeket és azok gyakorlati következményeit is.
Mikor kell fizetni súlyadót?
Magyarországon minden olyan jármű után meg kell fizetni a gépjárműadót, korábbi nevén súlyadót, amit belföldön helyeztek forgalomba és magyar rendszámmal rendelkezik. Az adókötelezettség kiterjed a pótkocsikra is, valamint azokra a külföldi nyilvántartású tehergépjárművekre, amelyek rendszeresen közlekednek az ország területén. A jogszabályok szerint az adó megfizetéséért az a személy felel, aki a magyar járműnyilvántartás adatai alapján az adott év január 1-jén a jármű tulajdonosaként vagy üzembentartójaként szerepel. Amennyiben egy járműnek több tulajdonosa vagy üzembentartója van, a szabályozás továbbra is egyértelműen kimondja, hogy az adófizetési kötelezettség azt terheli, akinek a neve a forgalmin elsőként van feltüntetve. Ez biztosítja, hogy vitás helyzetekben is egyértelmű legyen, ki köteles a gépjárműadó rendezésére.
A súlyadó mértéke 2026-ban
A súlyadó mértéke 2026-ban személyautók és motorkerékpárok esetében az adóalap és az adómérték alapján határozható meg, amelynek kiindulópontja a jármű típusa és annak műszaki adatai. Személyautónak minősül minden olyan gépkocsi, amelyet utasok szállítására terveztek, és legfeljebb kilenc állandó ülőhellyel rendelkezik a vezetővel együtt. Motorkerékpárnak számít minden két- vagy háromkerekű jármű, amelynek tervezett végsebessége meghaladja a 45 km/órát, illetve az a könnyű, négykerekű jármű is, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kilogramm, motorteljesítménye pedig nem több 15 kW-nál. Mindkét járműkategória esetében az adó alapját a járműnyilvántartásban szereplő motorteljesítmény adja kilowattban megadva; ha a teljesítmény csak lóerőben áll rendelkezésre, akkor a megfelelő értéket úgy kell kiszámítani, hogy a lóerőt 1,36-tal elosztjuk, majd az eredményt egész számra kerekítjük. Könnyedén kiszámolhatjuk az összeget az alábbi weboldalon.
Ki és mikor fizet?
A súlyadó befizetése mindig annak a személynek a feladata, aki az adott év első napján a jármű hivatalos üzembentartójaként szerepel, ennek hiányában pedig a tulajdonos köteles rendezni az adót. Tulajdonosváltás esetén az új tulajdonos csak a következő naptári évtől válik adófizetésre kötelezetté, vagyis az adásvételi szerződés jogerőre emelkedését követően a következő év január 1-jétől terheli a kötelezettség. Az év közben keletkező vagy módosuló adókötelezettségek kivételével az adót egy összegben kell befizetni április 15-ig. 2025-től a magánszemélyek számára lehetőség van arra is, hogy az összeget öt havi, pótlékmentes részletben rendezzék, továbbá évente egyszer, június 30-ig díjmentesen kérhető részletfizetés a NAV-tól.
Kedvezmények
2025-től átalakul az elektromos és a plug‑in hibrid járművekhez kapcsolódó adókedvezmények rendszere. A változások értelmében a 2025. január 1-je után forgalomba helyezett, 5P vagy 5N környezetvédelmi besorolású, vagyis plug‑in hibrid autók már nem részesülnek adókedvezményben. A kedvezmény ugyanakkor továbbra is érvényben marad a kizárólag elektromos meghajtású, 5E kategóriába tartozó járművek esetében.
