A legolcsóbb fűtési áram: mennyibe kerül a H-tarifa bekötése?
A H tarifa bekötés ára akár egy fűtési szezon alatt is megtérülhet bizonyos esetekben, azonban a helyszíni felmérés elengedhetetlen, mielőtt belevágnánk a korszerűsítésbe.
A H tarifa egy szezonális, kifejezetten fűtési célra használható lakossági tarifa. Október 15. és április 15. között érhető el, elkülönített mérőórán, külön áramkörön. Elsősorban hőszivattyúkhoz, elektromos kazánokhoz és bizonyos fűtőpanelekhez használják, mert a téli időszakban jelentősen olcsóbb, mint az általános lakossági áram.
A hőszivattyús modern rendszerek terjedésével egyre többen szembesülnek azzal, hogy a döntés kulcsa nem maga a tarifa, hanem az, hogyan alakul a H tarifa bekötés ára, s mennyi idő alatt hozza vissza a befektetett összeget.
Nem csak egy plusz mérőről van szó
Sokan ott számolják el magukat, hogy a bekötést pusztán egy plusz villanyórának képzelik. A valóságban viszont a költségek többsége nem a szolgáltatónál, hanem az ingatlan állapotánál jelentkezik. Ha a mérőhely nem felel meg az aktuális előírásoknak, szabványosítani kell, és ezt már bizony-bizony a tulajdonos fizeti.
A hálózati engedélyes (például MVM vagy E.ON) a H tarifás mérőt díjmentesen szereli fel, de csak akkor, ha a mérőhely és az érintésvédelem rendben van. A kábelezés, elkülönített áramkör és előkészítés pedig villanyszerelői feladat.
Hogyan állnak össze a valós költségek?
2026-ra vetítve az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy az igénybejelentés továbbra is díjmentes, és a H tarifás mérő felszereléséért sem kérnek pénzt. A költségek ott jelennek meg, ahol beavatkozásra van szükség: mérőhely igazítása, új kábelezés, EPH kialakítása, a fűtési berendezés külön körre kötése, stb.
Elakadtál? Halvány fogalmad sincs, mit jelent az EPH? Fordulj bizalommal Ügyfélszolgálatunkhoz: 2 napon belül ingyenesen válaszlunk.
A tapasztalatok alapján a H tarifa bekötés ára a legtöbb magyar háztartásnál 80–130.00 forint közé esik. Ennél kevesebb csak akkor jellemző, ha a mérőhely eleve szabványos, míg a felső tartomány akkor jöhet elő, ha régi, elavult rendszerhez kell hozzányúlnunk.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Egy átlagos, hőszivattyúval fűtött családi ház télen havi 800–1500 kWh villamos energiát használ el fűtésre. Normál lakossági tarifával ez jelentős kiadás, míg H tarifával ugyanez értelemszerűen jóval alacsonyabb egységáron érhető el.
Tehát a költségek ilyen fogyasztási szinttel számolva már az első fűtési szezon alatt megtérülhetnek.
Mire érdemes figyelni, mielőtt belevágsz?
A legfontosabb tanácsunk: ne becslésekre alapozz. Egy előzetes helyszíni felmérés gyorsan kideríti, szükség van-e szabványosításra, és mekkora beruházással kell számolnod. Nem mellesleg fontos az is, hogy a H tarifa szezonális, ezért akkor működik igazán jól, ha a fűtési rendszered hatékony és villamos energiára optimalizált.
