Szívós talajtakaró növények: ez az 5 még a kánikulát is túléli
A kertészkedés egyik legnagyobb kihívása a szárazság. Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban szembesülünk csapadékmentes időszakokkal, sorra dőlnek a melegrekordok, és a tikkasztó hőség egyre tovább tart. Mindezek komolyan próbára teszik a kertészeket és a növényeket egyaránt, ezért is fontos, hogy olyan növényeket válasszunk, amelyek jól tűrik a tűző napot és a szárazságot – persze, az sem árt, ha jól néznek ki. A következő szívós, szárazságtűrő talajtakaró növények díszítik és ellenállóbbá teszik kertünket.
Milyen a jó talajtakaró növény? Fusson be gyorsan nagy területet és legyen sűrű lombozata. Ezeknek a tulajdonságainak hála képes elnyomni a gyomokat, vagyis helyettünk dolgozik: vegyszermentes kert, ahol nem kell kapirgálni? Jól hangzik! Ha gyep helyett alkalmaznánk, az is lényeges szempont, hogy taposástűrő legyen és gyorsan regenerálódjon. Mutatunk ötöt.
Szárazságtűrő talajtakaró növények: szívósak, szépek és a gyomokat is elintézik
Molyhos madárhúr (Cerastium tomentosum)
A molyhos madárhúr (Cerastium tomentosum) egy alacsony termetű, szőnyegszerűen terjedő évelő növény, ami ezüstös leveleivel és fehér virágaival díszít. Május-júniusban van a virágzás, de utána is mutatós marad az apró, fényes levélkéivel Jól alkalmazkodik a tápanyagban szegény talajokhoz, és kevés vízigényű, a száraz időszakokat is gond nélkül túléli. Gyeppótlóként is használható, különösen napos területeken.
Szuhar (Cistus)
A szuhar a mediterrán növények közül egyik legszebb, a Földközi-tenger vidékein őshonos cserje. Remekül tűri a szárazságot, olyan helyeken is megél, ahol más növényeknek esélyük sincs. Lombozata sűrű, rózsaszín vagy fehér virágokat hoz, levelei finom, aromás illatúak. A szuhar szépen fejlődik a rossz minőségű sziklás talajokon is, ha jó a vízelvezetésük. Öntözésére csak az első növekedési időszakban kell figyelnünk, ekkor hetente locsoljuk, egyébként a rendszeres esőzésen kívül nem igényel további öntözést.
Bíborvörös délvirág (Delosperma cooperi)
Igénytelen, könnyen nevelhető pozsgás növény, amely Dél-Afrikából származik. Húsos, hosszúkás levelei nedvességtartóak, így jól tűri a szárazságot és a tápanyagban szegény talajt. Nevével ellentétben pink színű virágokat hoz, amelyek nyáron nyílnak. Főként ágyások szegélyeként vagy sziklakertekben érvényesül kisebb mérete miatt. Szereti a napfényt és a jó vízáteresztő talajt, ne locsoljuk túl, mert a pangó víztől rohadásnak indul a gyökere. Évelő növény, évről-évre kihajt, de az erősebb fagyokat nem bírja. Lombtakarással védhetjük meg.
Levendula (Lavandula)
A levendula az egyik legigénytelenebb cserje: kevés odafigyeléssel is beéri, a trágyázással, öntözésre nincs különösebb igénye. Cserébe 15-20 éven keresztül hozza a virágokat. Kellemes illatától irtóznak a vérszívók, távol tartja a legyeket és a molyokat is. Napfényszeretete és kevés vízigénye miatt akár erkélyen is nevelhetjük. Homokos földbe ültessük, vagy kifejezetten mediterrán növények számára összeállított virágföldbe. Olyan helyre tegyük, ami szélvédett és ahol legalább napi 6 órán keresztül éri a napsütés.
Tarackoló kékgyökér (Ceratostigma plumbaginoides)
Alacsony növésű, terjedő tövű évelő, ami augusztustól hozza kobaltkék virágait. Levelei az ősz folyamán lilás-vörössé válnak. Kiváló talajtakaró, ami napos, félárnyékos helyen érzi jól magát. A tömörödött, vizes talajt nem bírja, az agyagosat viszont nagyon kedveli, ilyenben fejlődik a legszebben Kevés vizet igényel, túlöntözését kerüljük. Extrém téli fagyok esetén tövét mulccsal védhetjük.
Bizonyos növények nemcsak szépek és illatosak, hanem hatékonyan riasztják a szúnyogokat is. Érdekelnek? Itt olvashatsz róluk. Kérdésed van? Tedd fel Ügyfélszolgálatunknak!
