Régen minden másképp volt, régen minden jobb volt… Az biztos, hogy nagyon másként mentek a dolgok, de hogy jobb-e vagy rosszabb, nehéz megmondani. Egy 18-20 év körüli fiatalnak valószínűleg gőze sincs arról, mi az az Áfor, a Keravill és mit lehetett ott kapni, de megkockáztatnák, hogy hirtelen azt sem tudná, hol keressen egy ápiszt (Budapest több kerületében is van, na, meg pár vidéki városban). Nincs ezzel baj, a világ szédületes sebességgel változik, az idő meg egy csomó mindent megszépít. Nem csupán elcsépelt közhelyek ezek, tényleg így van. Gondoljunk csak bele, 3-4 évvel ezelőtt mennyibe fájt egy hétvégi bevásárlás. Lehet, hogy egy kicsit szívtuk a fogunkat, drágállottuk ezt vagy azt, aztán tessék, ma már szinte nosztalgiával gondolunk vissza az árakra.
De rég volt!
2020 még nem mondható olyan nagyon régnek, mégis kevesen tudnák megmondani forintra pontosan, mennyiért vettünk egy kiló rövidkarajt vagy combot. És 1995-ben? Vagy még sokkal-sokkal hamarabb? Pár nappal ezelőtt jött szembe velünk egy képposzt, ez itt:
Az ember manapság már arra is nehezen emlékszik vissza, hogy 10 évvel ezelőtt hol, mit és milyen áron vásárolt, nemhogy 40-50 év távlatából. Kis kutakodás után arra jutottunk, hogy a kép valószínűleg ’79-ben vagy ’80-ban készülhetett (a nyakunkat azért nem tennék rá).
„1979. július 23. – Ekkor dőlt végleg romba a stabil árak rendszere Magyarországon. A nyári „uborkaszezonra” időzített áremelés szinte minden területet érintett, és az addig „érinthetetlennek” tekintett fehér kenyér ára is 3,60-ról 5,40-re, azaz 50%-kal emelkedett. A tőkehús 20%-kal, a cukor 23%-kal került többe egy nap leforgása alatt, a karaj pl. 80 Ft-ba, a cukor 17,50-be került kilónként. A központilag árazott személyautók is átlag 20%-kal drágultak”
– írja az Ártörténet.hu. Egy hozzászóló szerint is ekkoriban lehetett, ő 1980-ra emlékszik, egy másik szerint 1966-1969-ben voltak ilyen húsárak. (Mi az Ártörténet.hu-nak adtunk igazat.) A legtöbb kommentelőnek persze elsőre vagy az jutott eszébe, hogy „de rég volt” vagy „de jó is lenne”.
„Nyilván az akkori bérekhez képest kell viszonyítani az árakat. Inkább az érdekes az, hogy anno a tarja és az oldalas olcsóbb volt, mint a comb, ma pedig már fordítva van. Nem beszélve például a pacalról, ami anno megvetett ételnek számított, fillérekért adták, ma pedig már drágább, mint a színhús”
– ez pedig egy másik hozzászóló véleménye.
Régen minden jobb volt?
Nem tisztünk eldönteni, de az biztos, hogy 2024 márciusában 1 kg rövidkaraj 2600 forintba került. Hogy kerek legyen a történet, felütöttük a KSH adatbázisát, és megnéztük, mi mennyibe került most márciusban, 2020-ban és 1995-ben – legyen mihez viszonyítani.
| Termék (kg) | 1995 | 2020 | 2024 |
| Rövidkaraj | 582 | 1 790 | 2 600 |
| Sertéshús, comb | 559 | 1 530 | 1 870 |
| Marhahús, rostélyos | 478 | 2 260 | 4 640 |
| Bontott csirke | 288 | 718 | 1 340 |
| Csirkecomb | 350 | 659 | 1 230 |
| Csirkeszárny | 237 | 626 | 1 150 |
| Pulykamellfilé | … | 1 900 | 2 830 |
| Csirkemellfilé (csont és bőr nélkül) | … | 1 430 | 1 940 |
A KSH ezekről a húsipari termékekről vezet nyilvántartást, de mint látjuk, nem mindenről van adat (pl. az 1995-ös oszlopból hiányzik a pulykamell- és a csirkemellfilé ára). 1995-től 2023-ig „sertéshús, comb (csont és csülök nélkül)” szerepelt a táblázatukban, 2024-ben „marhahús, rostélyos, csontos vagy csont nélküli”.
Még egy dolog, hogy senkinek ne maradjon hiányérzete: az Áfor (vagy ÁFOR), Keravill (KERAVILL) és a köznevesült ápisz (avagy Ápisz és ÁPISZ) mozaikszavak. Sorrendben Ásványolaj-Forgalmi Vállalat, itt lehetett tankolni; a második Kerékpár, Rádió- és Villamossági Kiskereskedelmi Vállalat, itt vettük pl. a villanykörtét; a harmadik az Állami Papír- és Írószer Kereskedelmi Vállalatot jelöli, vagyis ide mehettünk, ha papír, írószer és hasonlók kellettek.
