A G7 bemutatott egy, az Elmű által kiadott jóváhagyást, ami lehetővé teszi, hogy egy budapesti társasház hetedik emeletének erkélyére pár napelemtáblát felszerelhessen a lakó. Mint korábban megírtuk, az erkélynapelem nem használható Magyarországon, a szabályok tiltják a telepítését. Hogyan lehetséges akkor, hogy egy budapesti lakásban az erkélynapelem – avagy erkély napelem – 2024-ben zöld utat kapott? Itt a válasz.
Mit tud az erkély napelem?
Röviden, az erkélynapelem egy kis teljesítményű berendezés, amit házilag is felszerelhetünk, szakember nélkül. A rendszer csatlakoztatható a lakásban lévő konnektorba. Ha süt a nap, akkor az eszköz egy saját átalakítón keresztül áramot táplál a lakás hálózatába. A termék használata az európai országokban általában csak bejelentéshez kötött, nálunk viszont az áramszolgáltatók tiltják a telepítését.
Erkély napelem 2024: ez az erkélynapelem nem az az erkélynapelem
Az Elmű jóváhagyása valójában nem jelenti azt, hogy a klasszikus értelemben vett erkélynapelem hirtelen engedélyezett lett Magyarországon – hívja fel a figyelmet a G7. Mint írják, az áramszolgáltató egészen pontosan formailag „csak” azt hagyta jóvá, hogy a lakó egy 800 watt teljesítményű invertert építsen be a lakás elektromos hálózatába. Tudni kell, hogy az inverter a napelemes rendszer központi hardvere, ez átalakítja a panelekből érkező egyenáramot váltóárammá (mást is csinál, de ez most nem lényeges). Az áramcég mindig az inverterre adja meg az engedélyt, akkor is, amikor egy családi ház tetejét telerakják panelekkel, és most, ebben a sokkal kisebb kapacitású esetben is.
A szolgáltató számára lényegtelen, hogy az ügyfele hány darab és milyen teljesítményű napelempanelt rak az ingatlan melyik részére. A kérdéses esetben is például csak az a lényeg, hogy az inverter nem tud egyszerre 800 wattnál nagyobb kapacitással áramot szolgáltatni. Az áramcéget természetesen nem érdekli, hogy az áramot szolgáltató napelempanelek most épp egy 7. emeleti lakás erkélyén vannak – magyarázza a portál.
Milyen rendszert hagytak jóvá?
Ebben az esetben tulajdonképpen a családi házaknál már megszokott nagy rendszerek kisméretű és technikailag leegyszerűsített verziójával állunk szemben, vagyis nem egy klasszikus értelemben vett erkélynapelemmel. Az Európában egyre népszerűbb erkélynapelemet bárki megveheti egy boltban, és miután hazaviszi, egyszerűen csak be kell dugnia a konnektorba. Ez a rendszer viszont nem egy boltból hazavihető dobozos termék, és nem a konnektorba csatlakozik. Szabályozási szempontból azonban pont ez a kulcs:
Az invertert ugyan egy villanyszerelővel kell beköttetni a villanyóra után, de tapasztalataink szerint a teljes telepítés még így is villámgyorsan, legfeljebb egy-két óra alatt megvan
– mondja Farkas Patrik, a rendszert fejlesztő és forgalmazó Crescom Electric menedzsere.
Mi a különbség?
A rendszer alapbeállításban nem táplálja be az esetleg feleslegben keletkező áramot a közműhálózatba (ún. visszwatt védelemmel van ellátva). Ha a lakó ezt szeretné, akkor engedélyeztetnie kellene, de ez azért sem életszerű, mert általában az erkélynapelemeknek ez soha nem szokott a célja lenni – mutat rá a G7. A hasonló megoldások elsősorban arra jók, hogy ha süt a nap, akkor a lakás éppen aktuális áramigényét részben vagy akár egészben kielégítsék. (És nem arra, hogy még külön elraktározható áramot is termeljenek.)
Az erkélynapelem tipikusan azzal csökkenti a villanyszámlát, hogy napközben napsütéskor áramot juttat az állandó fogyasztóknak. Mint pl. a hűtő, a bojler, esetleg a napközbenre programozott mosogató- és mosógép. Mivel ezek a gépek ideális esetben ilyenkor közvetlenül az erkélyről származó árammal mennek, nem pörgetik a villanyórát. Azaz a hó végén kisebb lesz a villanyszámla.
Ez az „erkély napelem” 2024-ben mennyibe kerül?
A Crescom Electra modulokból felépíthető rendszerének legkisebb egysége 500 wattos, jelenleg bruttó 570 ezer forintba kerül. Elvi éves összes termelése ideális tájolásnál legfeljebb 600 kilowattóra körül lehet (ami 36 forintos áramdíjjal számolva 21 600 forint). A legnagyobb, 4 kilowatt kapacitású rendszer, amely évi 4500 kilowattóra termeléssel és 72 forintos áramdíjjal számolva évente több mint 300 ezer forint megtakarítást is hozhat.
Hozzá kell tenni, hogy egy erkélyre tett napelemet az esetek döntő többségében biztosan nem lehet ideálisan tájolni. Gyakorlatilag akkor van értelme ilyet telepíteni, ha mindig van valamilyen fogyasztó, ami a megtermelt energiát felhasználja. Mivel visszatáplálás alapesetben nincs, az azonnal fel nem használt áram nem hasznosul, azt csak további költséget jelentő akkumulátorban lehet elraktározni.
