Sok magyar szabadulna a gázfűtéstől: ezt a költséghatékony fűtési megoldást választanák helyette

Magyarországon a legtöbben hőszivattyús megoldást választanának azok közül, akik új fűtéskorszerűsítést terveznek – derült ki a Daikin felmérésből. Az eredmény nem olyan meglepő, hiszen jelenleg a hőszivattyús fűtési rendszer jelenti a legköltséghatékonyabb és legkörnyezetbarátabb megoldást, ha egy ingatlan fűtéséről és hűtéséről van szó.

A japán fűtési és légtechnikai vállalat megbízásából készült felmérés alapján Magyarországon a megkérdezettek 89 százaléka fér hozzá a gázinfrastruktúrához, 45 százalék fűt gázzal, 17 százalék távfűtéssel, 10 százalék fával vagy pellettel. A hőszivattyút használók aránya 6 százalék, ezen belül 5 százaléknak hűtő-fűtő klímája, 1 százaléknak levegő-víz hőszivattyúja van.

A megkérdezettek negyede a fűtési berendezését, készülékét több mint 10 éve vásárolta, további 16 százalékuk 10 éven belül, de 5 évnél régebben. A fűtési rendszerét 48 százalék cserélné le, közülük minden második váltana hőszivattyús rendszerre. A visszajelzésekből kiderül, hogy sokan szabadulnának a gázfűtéstől, közülük is körülbelül minden második váltana hőszivattyúra.

Mennyibe kerül nálunk a hőszivattyús rendszer?

A régiós összevetés alapján a magyarok ismerik legjobban a hőszivattyús rendszer költségeit, a felújítást tervezők átlagosan 3,2 millió forintot fizetnének egy új hőszivattyúért. A válaszolók 85 százaléka úgy véli, hogy a hőszivattyú csökkenné a fűtési költségeket, 81 százalék pedig azzal is tisztában van, hogy a környezetterhelése szintén alacsony. A hőszivattyúk többek között ezért is népszerűek Magyarországon, míg a gázkészülékeket elsősorban az alacsonyabb áruk miatt kedvelik.

A felmérést 1000 fős reprezentatív mintával készítette a GfK piackutató a Daikin megbízásából. A régiós összevetés a Bulgáriában, Horvátországban és Szlovéniában azonos módon végzett vizsgálat eredményein alapul.

Hogyan működik a hőszivattyú?

Az egyik legnagyobb előnye, hogy egyszerre lehet vele fűteni, hűteni és egyben a meleg vizet is előállítja. A hőszivattyús rendszer lehet levegő-levegő és levegő-víz alapú. Mi a különbség a két rendszer között? A levegő-víz hőszivattyú a környezeti levegőből kivont hőt a fűtési rendszer vizének adja át. A levegő-levegő elvén működő rendszer szintén a környezeti levegőt használja, de itt a hőátadó közeg egy klímagáz. Ezt a gázt keringeti a rendszer a helyiség levegőjének átmelegítésére.

Mennyi idő alatt térül meg egy hőszivattyú beépítése? Erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

(Szöveg: MTI nyomán)

Napi Spúrtipp
Hóvége Ügyfélszolgálat

Így derítheted ki 1 perc alatt, rendben van-e a TB-jogviszonyod

Nagyon gyors módszereket mutatunk.

Mennyi lesz a nyugdíjam? Így számolják ki pontosan!

Érdekli, mennyi lesz a nyugdíja? Megmutatjuk, milyen képlet alapján történik a nyugdíjszámítás Magyarországon. A szolgálati idő és a valorizáció a két legfontosabb tényező.

Milyen élet az, amelyben fél, aki éli?

Ha olyan könnyű ez, akkor miért is ismétel valami olyat, ami nem jó neki?

40% alatt káros: a túl alacsony téli páratartalom ezért veszélyes

Az ideális páratartalom számtalan dolgot befolyásol otthonunkban.

Elintézhetjük-e az álláskeresési járadékot online? Útmutató a zökkenőmentes ügyintézésért

Lépésről lépésre az online folyamat. Így igényeld az otthon melegéből!

Mennyi a létminimum Magyarországon 2025-ben? Így élünk a szegénységi küszöb közelében

Mi is az a létminimum? Ez az összeg, ami egy nagyon szerény, de tűrhető életszínvonal fenntartására elég.