Kikezdte a drágulás a magyarokat: így változtatta meg az életünket az infláció

Semmi luxus, csak a legszükségesebbek, abból is az olcsóbb – ez lett a megszokott a brutális inflációnak köszönhetően.

A kiemelkedően magas infláció, ezen belül a jelentős élelmiszer-drágulás alapvető változást hozott a magyarok vásárlási szokásaiban. Erre jutott a K&H biztos jövő reprezentatív felmérése, amely a 30-59 éves korosztály tagjai körében vizsgálta az áremelkedésből adódó változásokat 2023 első negyedévében.

Még drágább az életed

Az élelmiszereknél a megkérdezettek 94 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt egy év alatt kifejezetten jelentős volt az áremelkedés. A szórakozóhelyek, éttermek esetében 74 százalékuk tapasztalt komoly drágulást. A lakhatási költségek számottevő emelkedéséról számolt be az érintettek 67 százaléka. Mindhárom esetben növekedés következett be az egy évvel korábbi helyzethez képest.

A magyarok 90 százaléka mostanában gyakrabban vásárolja meg az élelmiszerláncok saját márkás termékeit vagy a hasonló termékek közül az olcsóbbat, mint korábban. A nők körében az átlagosnál magasabb, 94 százalék ez az arány, a férfiaknál ugyanez 86 százalékos. Hasonló az eltérés a községekben, illetve a fővárosban élőknél is.

Az extrákon spórolunk

A felmérés szerint az infláció miatt a magyarok 82 százaléka fogja vissza éttermi, vendéglői látogatásait. Az átlagtól eltérően a fővárosban csak 75 százalék ez az arány, míg a kis településeken 87 százalék. A szórakozóhelyeken történő költéseket vagy azok látogatását a megkérdezettek szintén 82 százaléka csökkentette, illetve ritkította. A keleti országrészben 88, az ország többi részén 77-79 százalék ez az arány. A nők ebben az esetben is megfontoltabbak: 56 százalékuk változtatott a hozzáállásán, míg a férfiaknál csak 48 százalék ez az arány.

Kevesebb ruhát, cipőt vásárol a felmérésben megkérdezettek 80 százaléka, és 72 százalékuk kevesebbet költ márkás divatcikkekre. Mindkét esetben igaz, hogy a nők jobban figyelnek kiadásaikra, mint a férfiak.

Az infláció miatt kevesebb élelmiszert vásárolunk

A 30-59 éves magyarok 67 százaléka kevesebb élelmiszert vásárol, válaszul a drágulásra. A kutatás igazolta azt is, hogy minél kisebb valakinek a jövedelme, annál inkább visszafogja élelmiszer-vásárlásait. Ritkább, de nagyobb értékű kiadásokra is kevesebbszer szánnak a korosztályba tartozók: 70 százalékuk döntését befolyásolja az infláció a műszaki cikkek vásárlása esetén. A budapestiek és a magas jövedelműek közel 60 százaléka, az ország keleti részén élők 75 százaléka választ olcsóbbat vagy halogatja ezek megvásárlását az árak növekedése miatt.

Az autó– és a lakásvásárlási tervek esetén ehhez képest „csak” a megkérdezettek 54, illetve 46 százaléka számolt be arról, hogy ezzel kapcsolatos terveit befolyásolja az infláció. A viszonylag alacsony arányban szerepet játszik ugyanakkor, hogy sokaknál fel sem merülnek ezek a lehetőségek.

A te bevételed mire elég? Számold ki kalkulátorunkkal!

Napi Spúrtipp
Hóvége Ügyfélszolgálat

TB-tartozás rendezése lépésről lépésre – így kérhetsz részletfizetést

Mi történik, ha valaki nem tudja fizetni a tb-t és a fennálló tartozás kifizetése is nehézséget okoz?

Mennyi lesz a nyugdíj a Nők 40 után? Ezt jelenti a valorizációs szorzók emelkedése

A valorizációs szorzók idén 13,3%-kal emelkedtek, ami érezhetően növeli a nyugdíj összegét.

Ennek a bankszámlának nincs költsége: ezért éri meg nagyon Revolutot nyitni a 18 év alatti gyerekednek

Revolut 18 év alatt: így nyithatsz számlát akár ingyen, ezeket kell tudni róla.

Kötelező kiadnia a főnöködnek: ennyi szünet jár munkaidőben a dolgozónak

Biztos érezted már, hogy egy húzós munkanap közepén jól jönne egy kis levegő. Azt viszont nem mindenki tudja pontosan, hogy mennyi munkaközi szünet jár, és mikor. Pedig nem szívességről van szó, a pihenőidő jogszabályban rögzített kötelezettség.

Nem attól magas a villanyszámla, hogy sokat fogyasztasz: így jön ki a pontos végösszeg

Veled is előfordult már, hogy magas összegű villanyszámla érkezett? Nem feltétlenül az van, hogy túl sok áramot használtál, hanem inkább arról van szó, hogy miből áll össze pontosan az, amit fizetni kell.

Végleges rokkantsági ellátás: kinek jár, milyen feltételekkel, mekkora az összeg?

Mire utal a „végleges” kifejezés, és mi a rokkantsági ellátás és rokkantsági járadék közötti különbség?