Sokan nagyon rosszul járnak a falusi CSOK-kal – Mutatjuk, miért

Az érintett településeken iszonyatosan megnőtt a házak ára a falusi CSOK miatt. Az eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 160 ezer forintra nőtt. Ez a tendencia pedig várhatóan nem fog változni.

Nagyobb szerepet kaptak az utóbbi három évben a kisebb települések az országos lakáspiacon, az élénkülésben pedig a falusi csok is szerepet játszott – derül ki az ingatlan.com elemzéséből. A kutatásban hivatalos és saját adatok alapján az ingatlanhirdetési portál azt vizsgálta, hogy miként változott a lakosságszám, az ingatlanárak átlagos mértéke és a kínálat a falusi csokos településeken. Mint megállapították: a kedvezményes építésre, vásárlásra vagy lakóingatlan-bővítésre lehetőséget nyújtó falusi csok bevezetése nyomán az érintett több mint 2 ezer településen összességében az eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 160 ezer forintra nőtt a 2019-es 101 ezer forintos szintről. 

 A falusi csokos települések Pest és Veszprém megyében a legdrágábbak: ezekben 306-324 ezer forint volt az átlagos kínálati négyzetméterár 2022 márciusában. A legolcsóbbak pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatóak, utóbbiakban 67-104 ezer forintos négyzetméterár volt a jellemző. 

A bevezetés óta 2021 végéig 28 ezren igényelték a falusi csokot 153 milliárd forint értékben. Ez az összes csok-kérelem egyharmadát és az összes megigényelt csok-támogatás 45 százalékát fedi le a vizsgált időszakban. A nagyobb támogatások az igénylések összegében is megmutatkoznak: egy átlagos falusi csok-igénylés 5,4 millió forint értékű volt, szemben egy „általános” csok-igénylésre jellemző 2,8 millió forintos összeggel. „A magasabb érték nem csak annak köszönhető, hogy használt lakásokra is az új ingatlanokra vonatkozó kedvezményeket kapják meg a családok, hanem annak is, hogy az igénylők között jóval nagyobb (60%-os) arányt képviselnek a legalább háromgyermekes családok. Az „általános” használt lakásra vonatkozó csok-igénylők körében az ő arányuk csak 26 százalék. 

Az elemzés szerint a falusi csokos települések lakosságszám-változásán is meglátszik a népszerűség. Magyarország állandó lakossága 2019 első napjától 2022 január 1-ig 1,1 százalékkal mérséklődött. A nem falusi csokos településeken a népességfogyás üteme 1,23 százalék volt három év alatt. Ezzel szemben a falusi csokos települések állandó lakossága csak 0,57 százalékkal csökkent. Ez feleakkora népességcsökkenést jelent, mint a többi településen. A hirdetési portál szerint az ingatlanpiac középtávon várható kifulladásának ellenére a falusi csokos településeken kitarthat a lendület.

(Forrás: AzÉnPénzem.hu)

Arról, mit tegyél, ha orosz bankban ragadt a pénzed, itt írtunk.

Arról pedig, hogy hogyan ne legyél csalás áldozata, itt írtunk részletesen.

Napi Spúrtipp
Hóvége Ügyfélszolgálat

Ez a kínai akkugyár lehet az új gödi Samsung – Debrecenben is súlyos a helyzet

Üzemi baleset történt a debreceni akkumulátorgyárban.

Ha ilyen garázst, kerti sufnit épít, nem kell rá engedély: januártól él az új jogszabály

Mutatjuk, mit enged meg a TÉKA 2026-os változásai, mikor nem kell engedély, és mikor csúszol át egy egyszerű bejelentésbe.

3 eset, amikor mondd le a családi pótlékot, különben lecsap rád a hivatal

Ha valaki jogosulatlanul veszi fel a családi pótlékot, vissza kell fizetnie.

Dobd ki a méregdrága fehérítőt! Itt az olcsó trükk, ami feleannyiból varázsolja tisztává a ruháidat

Felejtsd el a drága bolti szereket! A nátrium-perkarbonát használata sokkal olcsóbb, mégis ugyanolyan hatékony fehérítő módszer. Mutatjuk a trükköt!

Ennyit buksz, ha lejárat előtt visszaváltod az állampapírt – mutatjuk a PMÁP-ra vonatkozó szabályokat

Hosszú a PMÁP futamideje, de inflációgazdag időszakban még meg is érheti.

Ápolói bértábla: mítosz vagy még mindig nincsenek megfizetve Magyarországon?

Az ápolói bértábla egy eszköz kellene legyen a reális fizetések érdekében. De mi a magyar valóság?