A szakértők szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer hosszú távon nem lesz fenntartható, mert amikor a rendszert kialakították, akkor még egészen más társadalmi és gazdasági helyzet jellemezte az országot. A mostani nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven működik, ami azt jelenti, hogy az aktív dolgozók befizetéseiből fizetik ki a nyugdíjakat. Mi a probléma a mostani rendszerrel és meddig lehet fenntartható a nyugdijrendszer? Összefoglaltuk, hogy mit javasolnak a szakértők az összeomlás ellen.
A nyugdíj a társadalombiztosítási rendszer része. A társadalombiztosítás célja, hogy nem várt kockázatok, pl. baleset esetén biztosítsa az ellátásunkat a befizetett járulékok alapján. Ugyanezen az elven működik a nyugdíj is, hogy a munkával töltött évek után nyugodt időskort biztosítson számunkra.
Meddig lehet fenntartható a nyugdijrendszer?
Egyre kevesebb az aktív korú, egyre nő az eltartottak száma
A jelenlegi nyugdíjrendszer problémája, hogy elöregedő társadalomban élünk, ezért egyre kevesebb lesz azok száma, akik majd el tudják tartani a nyugdíjasokat. De hogyan jutottunk idáig?
Úgy, hogy a nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven működik, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy az éppen aktív dolgozók befizetéseiből fedezik a nyugdíjasok ellátását. Tehát a nyugdíjrendszert egyetlen pillér tartja, az éppen aktív korú dolgozók. Volt másik pillére a nyugdíjrendszernek – ami biztonsági tartalékként szolgált -, de azt 2010-ben megszüntette a kormány, amikor beolvasztotta a magánnyugdíjpénztári befizetéseket az államiba.
A férfiak átlagosan 14 évet, a nők pedig 18-at töltenek nyugdíjban. Ez alól kivételt képeznek azok, akik a nők 40 keretében mennek nyugdíjba. Ebben az esetben 21 év a várható nyugdíjban töltött idő.
A munkaképes generációra hárul az idősek és a gyerekek eltartása is
Magyarországon a demográfiai előrejelzések alapján 15 éven belül 1 millióval kevesebb aktív dolgozó lesz a születésszámok alapján. Viszont várhatóan 200 000 fővel lesz nagyobb a nyugdíjasok tábora. Tehát ennyivel kevesebb járulékból kellene majd fedezni egyre több nyugdíjas ellátását. A 60 év felettiek többen vannak, mint az 5 évnél fiatalabbak. És ez nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon így van. Ez a tendencia azt eredményezi, hogy 2050-re minden 3. ember 60 évnél idősebb lesz.
A várható élettartam nő, amellett pedig a születésszám csökken, így egyre kevesebb lesz, aki eltartsa a nyugdíjasokat.
Mindeközben az aktív dolgozókra nemcsak a nyugdíjasok eltartása hárul, hanem az ő feladatuk a gyerekekről gondoskodni is.
Milyen életszínvonal várható?
Egy végig dolgozott élet után pont az lenne a cél, hogy a nyugdíjas évek a pihenésről, a családról vagy a hobbiról szóljanak. Csakhogy a jelenlegi nyugdíjak összege és a várható kifizetések sajnos nem ezt vetítik előre. Jelenleg 1 millióan kapnak 184 000 forintnál kevesebb összegű havi nyugdíjat és 350 000-en vannak, akiknek a nyugdíja 100 000 forintnál is kevesebb. Márpedig ilyen összegekből a jelenlegi élelmiszer-drágulás és energiaárak mellett nem lehet nyugodtan megélni – sőt, megélni is alig.
Egy másik komoly probléma a nyugdíjak értékével a lakhatás megfizetése. Az 1980 és 2000 között születettek 50 százalékának nincs saját lakása, tehát ha nyugdíjas koráig sem lesz, akkor ebből az összegből kell az albérletet is fizetni.
Segíthet a nyugdíjkorhatár emelése?
Az elmúlt évek azt mutatják, hogy a nyugdíjkorhatár kitolása elkerülhetetlen. 2011-ben 62 év volt, mára 65 év a nyugdíjkorhatár. Valószínűleg ez még nőni fog, hiszen az alacsony nyugdíjakat munkával lehet kompenzálni. Csakhogy nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a 65 év felettiek 74%-a valamilyen fizikai korlátozottsággal él, ami mellett nem képes a munkavégzésre.
Mi a megoldás, ha nyugodtan szeretnénk élni nyugdíjas éveinket? A megtakarítás.
