Emelkedik a nyugdíjkorhatár? Ezt érdemes tudni a jelenlegi szabályokról és tervekről
Szögezzük le: 2026-ban nem változik a nyugdíjkorhatár. Ami a jövőt illeti, más országokban valóban emelkedik a korhatár, amelynek egyik oka éppen az, ami nálunk is probléma: a nyugdíjasok aránya nagyobb mértékben nő, mint az aktív korúaké. Kell-e tartaniuk a nyugdíj előtt állóknak egy váratlan bejelentéstől? Megnéztük, milyen tervei vannak a Tisza-kormánynak és mit tart ezekről az ország legismertebb nyugdíjszakértője.
A nyugdíjra való jogosultság megszerzését a törvény két feltételhez köti: egy meghatározott életkor eléréséhez és a szükséges szolgálati idő összegyűjtéséhez. A hazai nyugdíjkorhatár az elmúlt évtizedben lépcsőzetesen emelkedett, a folyamat az 1957-ben vagy azután születetteknél zárult le: számukra egységesen 65 év a nyugdíjkorhatár, ehhez közeledve kérelmezhető a nyugdíj megállapítása – elegendő szolgálati idő esetén.
A törvény különbséget tesz a teljes és a résznyugdíj között: öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a 65. életévét és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. Öregségi résznyugdíjat kaphat, aki szintén betöltötte a nyugdíjkorhatárt, de csak 15 év szolgálati időt tud felmutatni.
Bár a magyar nyugdíjrendszerben nincs korkedvezményes nyugdíj, egyetlen kivétel van, amely lehetővé teszi, hogy valaki 65 éves kora előtt visszavonuljon. Ez a Nők 40 kedvezményes nyugdíj: a lehetőséggel csupán azok a nők élhetnek, akik legalább 40 év jogosultsági időt szereztek. (A jogszabály pontosan meghatározza, mi számít bele ebbe az időszakba, erről részletesen itt írtunk.)
Magyarországon tehát a nyugdíjkorhatár egységes, a nőkre és a férfiakra ugyanaz vonatkozik – legalábbis elméletben. A Nők 40 miatt egyfajta kettős korhatár alakult ki, hiszen a feltételeket teljesítő hölgyek évekkel korábban visszavonulhatnak. Jelenleg a férfiak számára nincs ilyen kedvezmény, de ez nem jelenti azt, hogy nem is lesz. Arról, hogy a Tisza mit ígért a korábbi programjában és hogyan lehetne megvalósítani egy Férfiak 40-et (esetleg 43-at), ebben a cikkünkben írtunk.
Nem változik a nyugdíjkorhatár 2026-ban
Tisztázzuk: a kormány nem tervezi a 65 éves nyugdíjkorhatár megemelését. A Tisza-kormánynak más tervei vannak: egy olyan rendszert alakítana ki, amelyben a mostaninál rugalmasabban lehet visszavonulni. Ennek részleteit még nem tisztázta a párt, hiszen még 100 nap sem telt el az új kormány megalakulása óta. Néhány fontos bejelentés azonban így is történt, ebben a cikkben gyűjtöttük össze, mit lehet eddig tudni:
A Tisza Párt tehát nem a nyugdíjkorhatárhoz nyúlna, hanem a juttatásokat rendezné át. A párt vállalta, hogy kormányra kerülve 120 ezer forintos minimumnyugdíjat vezet be, megtartja a 13. és 14. havi ellátást, és egy új, sávos nyugdíjas SZÉP-kártyát bocsájt ki. Ezzel a 250 ezer forint alatti nyugdíjjal élők évi 200 ezer, a 250 és 500 ezer forint közöttiek pedig évi 100 ezer forint extra támogatást kapnának élelmiszerre és gyógyszerre.
Korhatár emelés helyett
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a hazai korhatár emelése szakmailag sem lenne indokolt. A magyar korhatár az elmúlt másfél évtizedben gyorsabban nőtt, mint a várható élettartam, ráadásul a hazai 65 évesek várható további élettartama elmarad az európai átlagtól. (Több uniós országban a várható élettartam emelkedése miatt lépték meg a nyugdíjkorhatár emelését.) A szakértő szerint a legnagyobb problémát a nyugdíjasok relatív elszegényedése jelenti az aktív korú, fizetésből élő dolgozókhoz képest. Ezt Farkas szerint az inflációkövető nyugdíjemelés helyett a nettó reálbér-növekedést is figyelembe vevő vegyes indexálással lehetne orvosolni.
Nyugdíjakkal kapcsolatos kérdése van? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 48 órán belül válaszolnak.
A nyugdíjguru azt is megnézte, hogy a politikai ígéretek mennyi terhet jelentenének az államnak. Kiszámolta, hogy a Tisza Párt által javasolt nyugdíjas Szép-kártya évente nagyjából 325 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek. Farkas András szerint ezt a forrást célravezetőbb lenne közvetlenül a beépülő nyugdíjemelésre fordítani, mert az tartósabb anyagi biztonságot jelentene az időseknek. A szakértő arra is figyelmeztet, hogy a nyugdíjrendszert nem a nyugdíjkorhatár, hanem a plusz juttatások terhelik meg leginkább. Véleménye szerint a hosszú távú egyensúlyt a Nők 40 kedvezménye – mivel a nők így korábban lépnek ki a járulékfizetésből –, illetve a fedezet nélküli 13. és 14. havi nyugdíjak finanszírozhatósága veszélyezteti.
