Így számolja ki a nyugdíjat a fizuból a kormányhivatal – az első lépés a havi nettó életpálya átlagkereset meghatározása
Hogyan történik a havi átlagkereset számítása nyugdíjhoz? Valójában nem egy, két vagy akár tíz év átlagát kell nézni, hanem az 1988-tól szerzett összes fizetést, amiből több lépésben kiszámolják a havi nettó életpálya átlagkeresetet. Ez az egyik dolog, amitől a nyugdíj összege függ. Mutatjuk a többit.
A nyugdíj összegének kiszámítása egy többlépcsős folyamat. Ha leegyszerűsítjük, két tényezőt kell figyelembe venni: az elismert szolgálati időt és a havi nettó életpálya átlagkeresetet. Gyakori félreértés, hogy előbbi a munkával töltött évek számával, utóbbi pedig a havi átlagkeresettel egyezik meg, és ezek alapján a várható nyugdíj is könnyen kiszámítható. Ez tévedés, sajnos ennél több adat szükséges. Maga a képlet rendkívül egyszerűnek tűnik, hiszen csak egy egyszerű szorzás, két tényezővel:
havi nettó valorizált átlagkereset × szolgálati időhöz tartozó százalékos szorzó.
Mindez attól lesz bonyolult, hogy már a két tényező kiszámítása is egy többlépéses folyamat, sok-sok bindzsizéssel. Úgy képzeljük el, hogy egy teljes életutat kell átnézni, az igénylő első munkanapjától egészen az utolsóig.
Hogyan történik a havi átlagkereset számítása nyugdíjhoz?
Igazából havi nettó életpálya átlagkereset. Azért jobb ezt így, az ’életpályával’ kiegészítve használni, hogy ne keverjük össze a „sima” havi átlagkeresettel. Fontos látni, hogy nem csak egy sima átlagszámítás történik, hiszen a 10-20 évvel ezelőtti fizetések összege jóval kisebb a jelenlegieknél. Ahhoz, hogy ezek egy szintre kerüljenek, a korábbi béreket a hivatalban felértékelik: ezt a folyamatot hívják valorizációnak.
Ez azonban nem minden. A nyugdíjszámítás során nem a bruttó béreket veszik figyelembe, minden egyes év bruttó keresetéből levonják a járulékokat és egy számított szja-t. (Leegyszerűsítve, nem számít, hogy ténylegesen mennyi adó került befizetésre, egyrészt mert korábban mások voltak az adózási szabályok, másrészt pedig ha így számolnának, akkor pl. egy nagycsaládos előnyösebb helyzetből indulna, mint egy egyedülálló.)
Ezzel megvan minden évre a tiszta (adótlanított), mai értékre átszámolt jövedelem. Ezután 1988. január 1-jétől a nyugdíjba vonulás napjáig minden évre pontosan, napi szinten összeszámolják azokat a napokat, amikor volt járulékköteles jövedelmünk. Amikor nem történt járulékfizetés – pl. a fizetés nélküli szabadság vagy az ellátás nélküli munkanélküli időszakok ideje –, azokat a napokat levonják. Az átszámolt, valorizált jövedelmet elosztják a napokkal. Ahhoz, hogy kijöjjön a havi nettó életpálya átlagkereset, az így kapott számot előbb megszorozzák 365-tel (ez az éves szint), aztán elosztják 12-vel. Itt jön képbe a szolgálati idő.
Kérdése van a nyugdíjszámításról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.
Eddig csak az 1988 utáni időszakot vettük figyelembe, a következő lépésnél azonban már a teljes életút számít. (Vagyis az 1988 előtti évek is.) A teljes életpálya alatt szerzett szolgálati évekhez tartozik egy-egy nyugdíjszorzó:
- 20 év szolgálati idő: 53%
- 25 évig: évenként további 2%,
- 26-36 év között évi 1%,
- 37-40 év között évi 1,5%,
- 40 év szolgálati idő: 80%
- 40 év felett: évenként 2%, maximum 100%-ig.
Ezt kell megszorozni a havi nettó valorizált átlagkeresettel. Így jön ki a nyugdíj összege.
Van még egy szabály: ha valakinek az átlagkeresete kiugróan magas, akkor alkalmazzák a degressziót. Ez egy sávos rendszer, ami a nagyon magas átlagkereset feletti részt már nem 100%-ban, hanem csak csökkentett mértékben veszi figyelembe a végösszeg kiszámításakor.
