Svájci indexálás, inflációkövető nyugdíjemelés és a kevéssé ismert 3. lehetőség
Az Eurostat 2021-es adatai szerint Magyarországon az egyik legalacsonyabb a havi nyugdíjak összege Európában. Hazánkban 398 euró volt a havi átlagos nyugdíj, ami az uniós átlag (1224 euró) harmada. Az összeg sokkal magasabb lehetne nyugdíjak svájci indexálásával, azaz ha nemcsak az infláció alapján emelnék a nyugdíjakat, hanem figyelembe vennék a bérek növekedését. Mennyit jelentene ez pontosan és mi a kevéssé ismert 3. opció? Mutatjuk.
Miért ilyen alacsony a nyugdíj? Egyik fő oka az úgynevezett inflációkövető emelés. Ezt 2010-ben vezették be, amelynek lényege, hogy a nyugdíjak emelését minden évben a költségvetés tervezésekor becsült várható éves infláció mértékéhez igazítják.
A módszernek a legnagyobb hátránya, hogy ha a tényleges infláció jelentősen eltér az év elején becsülttől, a nyugdíjasok vásárlóereje drasztikusan csökken. (Erre ékes példa volt az év eleji nyugdíjemelés.)
Az idősek így gyakorlatilag minden hónapban veszítenek ellátásuk értékéből, és csak az év közbeni korrekció, vagy a következő évi emelés ad ebből valamennyit vissza.
A nyugdíjak svájci indexálása
A helyzet megoldásaként a szakértők gyakran javasolják a svájci indexálásra való visszatérést, ami 1992 és 2010 között már működött Magyarországon. A svájci indexálás lényege, hogy a nyugdíjak emelése fele-fele arányban veszi figyelembe két fő tényezőt: az inflációt (a fogyasztói árak emelkedését ) és nettó átlagkereset (a reálbérek) növekedését.
Ez a vegyes módszer biztosítaná, hogy a nyugdíjasok ne csak az áremelkedéseket kövessék, hanem részesüljenek a gazdaság növekedéséből és a dolgozók béremelkedéséből is. Számítások szerint, ha jelenleg a svájci indexálást alkalmaznák, az átlagnyugdíj összege mintegy 287.000 forint körül alakulhatna.
Felmerülő kérdések esetén forduljon bizalommal Ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink két munkanapon belül segítenek!
És a 3.: a bérarányos indexálás
A kevéssé ismert harmadik lehetőség még ennél is tovább megy. Az Országos Nyugdíjas Parlament által javasolt modell lényege a bérarányos indexálás visszaállítása lenne. Ezzel a módszerrel a nyugdíjemelés mértékét teljes egészében (100%-ban) a nettó átlagbérek növekedéséhez kötnék.
Ezzel a radikálisabb lépéssel az idősek nem csupán az infláció felét, hanem a teljes bérnövekedést élvezhetnék. Ahogy Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke rámutatott: a nyugdíjemelés mértéke sokszor jelentősen alulmúlja a bérek növekedését. A bérarányos indexálás célja e különbség megszüntetése, ezzel elérve, hogy a nyugdíjak tényleges értéke ne csökkenjen. A számítások alapján ez jelentené a legnagyobb előrelépést: ha a nyugdíjak teljes mértékben követnék a béremelkedéseket, az átlagos havi ellátás elérhetné a 344.000 forintot is. Ez az összeg messze meghaladja a svájci indexálással elérhető szintet, és százezer forintnál is többel növelné az átlagnyugdíj összegét, jelentősen javítva ezzel a magyar idősek megélhetési helyzetét.
